Csaknem 100 napja mondta Magyar Péter a választás éjszakáján, hogy Sulyok Tamásnak távoznia kell hivatalából, azonban a miniszterelnök és a köztársasági elnök konfliktusa nem egyszerű személyes vita. Sokkal több annál. Közjogi feszültség, politikai szimbolika és intézményi bizalmi próba egyszerre.
Forsthoffer Ágnes a július 13-i szavazást követően nem sokkal már aláírta az alaptörvény 17. módosításáról szóló törvényjavaslatot – derül ki a Parlamenti információs rendszer adataiból. Az Országgyűlés hétfő délután 139 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodó szavazat nélkül fogadta el módosítást, amelyet a kormány nevében Magyar Péter miniszterelnök nyújtott be a parlamentnek. Ezzel most Sulyok Tamásnak a saját menesztését kell ellenjegyeznie, amely igen abszurd és nem mindennapos.
Az első találkozás
Április 15-én sor került a személyes találkozóra is. Sulyok Tamás a Sándor-palotában fogadta a választáson bejutott pártok vezetőit, Magyar Péterrel nagyjából negyven percet beszélt, aki személyesen is kérte tőle a lemondását. Az államfő a találkozón erre azt válaszolta, hogy megfontolja az akkori miniszterelnökjelölt érveit.
Az államfő azonban nem mondott le. Május 31-én, a határidő lejártának napján Sulyok Tamás videóban jelentette be, hogy esküjéhez híven a helyén marad.
A reakció
Magyar Péter miniszterelnök Görög Márta igazságügyi miniszter társaságában a Sándor-Palotában kereste fel az államfőt, ahol egy sajtótájékoztatót is tartottak.
A Magyar Köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté, és nem egy politikai rendszeré – kezdte sajtótájékoztatóját Magyar Péter.
Hangsúlyozta a miniszterelnök: tájékoztatja a Tisza Párt képviselőit, és amennyiben Sulyok Tamás fenntartja, hogy nem mond le, megteszik a szükséges lépéseket, módosítani fogják az Alaptörvényt – »de úgy véli, ez nem személyre szabott jogalkotás.«
Majd jött Sulyok Tamás válasza
Facebook-oldalán reagált az államfő. Azt írta, a megbeszélésük alapján megerősítést nyert, hogy a kormányzat az alaptörvénytől eltérő, egyoldalú politikai elvárások szerint értékeli és értelmezi a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos szerepét.
„Ismételten egyértelművé tettem, hogy ez nem nyújt alkotmányos indokot a lemondásomhoz, az Alaptörvény betartására és betartatására tett eskümnek megfelelve nem tehetek eleget az erre vonatkozó felszólításnak” – fogalmazott a köztársasági elnök.
Tisztítótűz művelet
A miniszterelnök az Országgyűlésen felszólalásában elmondta, elindítják a tisztítótűz műveletet, ami egy átfogó politikai, gazdasági és jogi akció, amelynek célja Magyarország megszabadítása a korrupciótól és a maffia szorításától. Ennek lesz fontos eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal.
Magyar Péter bejelentette, kezdeményezik az alaptörvény módosításának életbelépése utáni napon Sulyok Tamás megbízatásának végét. Szeptembertől új alkotmányozási folyamatot indítanak. A folyamat végén a magyar nép fogja népszavazással megerősíteni az új alkotmányt.
Velencei bizottság – utolsó mentsvár
„Sulyok Tamás köztársasági elnök a mai napon a Sándor-palotában tárgyalt Marta Cartabia asszonnyal, a Velencei Bizottság elnökével, Simona Granata-Menghini asszonnyal, a Velencei Bizottság igazgatójával és titkárával, valamint Christoph Grabenwarter úrral, a Velencei Bizottság Ausztria által delegált tagjával” – derült ki a Sándor-palota közleményéből.
A köztársasági elnök kiemelte: méltányolja a Velencei Bizottság elkötelezettségét a vitás helyzet rendezésének támogatásában, egyúttal reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a testület és a magyar kormány közötti egyeztetés is eredményesen járul hozzá a magyar alkotmányos rend európai normáknak is megfelelő szintű megőrzéséhez.
A kegyelemdöfés
Benyújtásra került a 17. alaptörvény módosítás – Magyar Péter bejelentést tett:
Minden egyes rendelkezésnek ugyanaz a fő célja, hogy „a magyar államot soha többé ne ejthesse senki foglyul, valamint kiemelte azt is, hogy a mostani módosítással megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása.
Majd jött Sulyok Tamás válasza:
Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök.
A köztársasági elnök esetében az alkotmánymódosítási javaslat „csupán egy mondattal intézi el a hivatalból való eltávolítás kérdését”, s mivel a szöveg a „jelenlegi köztársasági elnökre”, nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik, nem értelmezhető másként, mint „egy konkrét személyre szabott jogszabályként, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni” – vélekedett az államfő.
Az országgyűlési szavazás
A július 13- rendkívüli ülést a Fidesz és a KDNP tiltakozásul bojkottálta, Gulyás Gergely pedig lemondott a frakcióvezetői posztjáról. A miniszterelnöki felszólalásra még a szavazás előtt megérkezett Sulyok válasza is.
„A hamis tartalmú tényközlés nyilvánvaló célja a közvélemény manipulálása, valamint nyomásgyakorlás a köztársasági elnök autonóm döntését illetően az alaptörvény-módosítással szembeni alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezés tárgyában” – írta meg Facebook-posztjában a köztársasági elnök.
Az államfő nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy hamis manipulációval, fenyegetéssel, vagy bármilyen eszközzel a köztársasági elnök hatáskörébe történő beavatkozási kísérlet a végrehajtó hatalom képviselői részéről kirívóan sérti az alkotmányos rendet.
A miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján azt mondta: a hétfői szavazással lezártak egy folyamatot, és most mennek tovább. Kiemelte: úgy gondolja, hogy erre kaptak felhatalmazást április 12-én, és teljesítették, amit vállaltak. Ezzel szerinte a köztársasági elnöki hivatal is visszanyeri a méltóságát.
Végül így vagy úgy, de elfogadásra került a 17. alaptörvény-módisítása, és az államfő vesztére a Velencei Bizottság végül gyorsított eljárás helyett normál eljárások közepette folytatná Sulyok ügyét, amelyre így őszig kellene várnia, hogy döntések születhessenek.
A parlamenti információs rendszer az iromány adatainál azt közölte július 13-án este, hogy azt „az Országgyűlés elnöke aláírta és megküldte a köztársasági elnöknek” a módisítás így az a „köztársasági elnök aláírására vár”.
Amennyiben még utolsó lépéseként nem ír alá, akkor kétharmaddal megfosztási eljárást indíthatnak ellene és megvonják jogköreit, vagy aláírás helyett lemond Sulyok Tamás, aki a történtek óta hallgat az ügyről, akkor az aláírás Forsthoffer Ágnesre marad, aki házelnökként ideiglenesen az államfői jogköröket is átveszi, vagyis lényegében a saját megbízatását fogadja el.
Ezzel véget ér Sulyok Tamás és Magyar Péter vitája, amelyben így, vagy úgy, de az államfő lehetőségek hiányában távozni kényszerül.
