ĀNem is tudom, mikor kezdődött. Talán már tavasszal, amikor mind sűrűbben jöttek hírek „atrocitásokról” (magyarán: összetűzésekről, összecsapásokról) a krajinákban, vagyis a szerb–horvát végvidékeken – Kninből, Borovóból, Pakracból
ĀFricska. Komikus, ahogy Vágó István görcsösen védeni próbálja politikai szektáját
ĀMár megszoktuk, hogy az úgynevezett haladó, progresszív, vagyis a genderideológiát és a bevándorlást pártoló, a kereszténységet háttérbe szorítani szándékozó államokban megrongálnak, felgyújtanak, templomokat
ĀA Rákosi-rendszer elég keserves volt, nemcsak nagy szegénység, jegyrendszer, de a félelem is jellemezte a korszakot. Ez volt az éjszaka érkező fekete autók, a bőrkabátos ávósok kora
ĀJoó K. nem szerette a kólát. Se melegen, se hidegen. Az egyik reklámban látott ugyan meleg kólát, ami az itallal kapcsolatos kétségeit tovább növelte
ĀFricska. Kétség nem férhet hozzá, meg vagyunk mentve! És ki más lenne alkalmas a nemzetmentés magasztos feladatára, mint a NOlimpa védjegye, a Momentum
ĀA bizalom értékes adomány, mert az ember saját jövőjét, önmagát teszi kockára azzal, hogy valakit vagy valakiket kitüntet vele.
Ā„A nemzet néha csak egy-két emberben él, míg az utcán ezrek ordítoznak… A nemzet lélek, a tömeg csak test.” Húsz szóban mennyi tévedés és mennyi igazság! Nem, soha nem „egy-két emberben” élt a nemzet
ĀMinden embernek van legalább egy nagy pillanata az életben – olvasom Bálint György egyik elbeszélésében. Hát még a győzelemre született sportembernek!
ĀFricska. Én mondom, ez a Falus Ferenc nem csak nagy gyógyító, de egyenesen sámán!
ĀLehet-e uniós pályázaton pénzt nyerni a nemátalakító műtétre?
ĀFricska. Nem rajongok Puzsér Róbertért, nehezen viselem, ha valaki bárdolatlanságából és mentális ingatagságából épít jól fizető brandet
ĀSzijjártó Péter külügyminiszterünk hazaszeretete, kiemelkedő műveltsége, angoltudása lenyűgöző volt, amikor partvonalra szorította a BBC ravasz és álnok kérdéseket feltevő riporterét
ĀA fővárosban élők egyre jobban érzik annak hatását, hogy a hajléktalanok problémája kezd súlyosan átpolitizálódni
ĀNapok óta alig aludt valamit. Nyugtalanságának oka Joó K. középiskolai osztálytársa volt, aki megszerezte munkahelyi telefonszámát. Fölhívta. Hazalátogat külföldről, s szeretne mindenkivel találkozni
ĀMég ma sem csitulnak az indulatok az úgynevezett hawijai incidens miatt. A meghatározás egy tömegmészárlást takar, amely 2015-ben az észak-iraki városban történt
ĀSkandináviába szakadt felvidéki magyarként az idei otthoni látogatásomkor egy emlékmű körüli vita, illetve hallgatás kellős közepébe csöppentem – Érsekújváron
ĀFricska. Ez a történet inkább szól az elmúlt harminc évről, mint a főhősrő
ĀA fővárosnak jelenleg nincs valódi gazdája. A főpolgármester „fejben” már nincs Budapesten. Talán sosem volt… A hivatal nem szolgálatot, hanem ugródeszkát jelent számára
Ā„Rajzoljunk óriásplakátra »vadonatúj, civil« politikai erőt, ismeretlen, tiszta arcokat, nem politikusokat! A lényeg, hogy a Pénz korlátlan hatalma érvényesüljön. Ez a Macron-kód” – írta Szerencsés Károly történész a franciaországi választások után
ĀBoldogult úrfikoromban imádtam bringázni, enyhén szólva
