Egy nyirkos barlangban az albán-görög határ mentén tudósok egy pókhálót fedeztek fel, amely technikailag elég nagy ahhoz, hogy egy bálnát elfogjon. A 106 négyzetméteres kiterjedésű, majdnem fele akkora, mint egy teniszpálya, a vékony szerkezet valószínűleg a legnagyobb ilyen jellegű háló, amit valaha találtak.
A felfedezések a Kén-barlangból származnak, egy kanyargós barlangból, amely Észak-Görögországban találkozik a külvilággal, de mély szakaszokkal rendelkezik Dél-Albánia alatt. Két közeli barlanggal együtt hatalmas kamrákból és kanyargós alagutakból álló földalatti labirintust alkot, amelyeket egy vékony mészkőcsíkba vájtak.
Ez nem egyetlen lény műve. A kutatók megvizsgálták a pókok sűrűségét a kolóniában, és becslések szerint nagyjából 111 000 pók alkotta. Nem is egyetlen faj hozta létre.
A hálóból vett genetikai minták arra utaltak, hogy körülbelül 69 000 háziasított házipóknak (más néven tölcsérszövő pókoknak) és több mint 42 000 Prinerigone vagánnak adott otthont. A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a felfedezés „az első dokumentált esete a koloniális hálóképződésnek ezeknél a fajoknál”, amelyek jellemzően nem a felszínen lépnek kölcsönhatásba.
A barlang mélyén természetes források törnek fel kénben gazdag vízzel, amely rothadt tojás vagy dühös bűzösborz szagát árasztja. A szulfidos patak az egész barlangon keresztülfolyik, és végül a bejáratnál a Sarandaporo folyóba ömlik.
Ez a furcsa, kénben gazdag környezet egy sajátos ökoszisztémát hozott létre, amelyet a kemoautotrófia tart fenn. A legtöbb ökoszisztéma a fotoszintézistől függ, ahol a növények és az algák a napfényt használják fel az energia hasznosítására, ezáltal beindítva a táplálékláncot. A Kénbarlangban azonban az alapot mikroorganizmusok alkotják, amelyek kémiai reakciók segítségével szervetlen anyagokat, például kénvegyületeket energiává alakítanak.
A Kénbarlang hálójának építészei és építői több ezer pók, de más pókfajok is képesek önállóan gigantikus hálókat létrehozni. A leglenyűgözőbb a Darwin-kéregpók, amely Madagaszkár keleti síkvidéki erdőiben őshonos. Bár érme méretűek, gömbhálókat építenek, amelyek 900 és 28 000 négyzetcentiméter (140 és 4340 négyzethüvelyk) közötti területet fednek le, és akár 25 méter (82 láb) hosszúságot is elérhetnek a vízfelületeken - írja az IFLScience.
