A Jupiter a Naprendszer legnagyobb gázóriása, amelynek nincs szilárd felszíne. Légköre elsősorban hidrogénből és héliumból áll. Ahogy behatol a légkörbe, a nyomás megnő, a gázt először folyékony hidrogénné, majd – szimulációk szerint – fémes hidrogénné alakítva, amely egy áramló fémre hasonlít.
Körülbelül 32 000 km mélységben ez a szokatlan anyag folyékony fémre hasonlít, és a bolygó magja valószínűleg szilárd és folyékony anyagok forró, sűrű keveréke.
A Jupiter magjában a nyomás eléri a kolosszális, 100 millió atmoszférás értéket, a hőmérséklet pedig meghaladja a 20 000 Celsius-fokot. Az ilyen szélsőséges körülmények miatt a bolygó magja megközelíthetetlen az űrhajók számára.
Kemény természete ellenére a Jupiter létfontosságú szerepet játszik a Föld védelmében. Erős gravitációs mezeje hatékonyan eltéríti vagy elfogja a bolygónkat fenyegető üstökösöket és aszteroidákat. E „pajzs” nélkül jelentősen nagyobb lenne annak a valószínűsége, hogy a Föld nagy űrobjektumokkal, például a dinoszauruszok kihalásához vezető meteorokkal ütközik – írta meg a Gismeteo.
