Bűnügyi felügyelet alá helyezte Bús Balázst a Kecskeméti Törvényszék, egyúttal megszüntette a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását. A volt fideszes óbudai polgármesterről szóló döntést a törvényszék sajtóosztálya szombaton közölte az MTI-vel.
Sárközy Szabolcs sajtószóvivő tájékoztatása szerint a védelem kérte a kényszerintézkedés enyhítését. Az ügyészség helyt adott az indítványnak, és maga is az enyhítést kezdeményezte a nyomozási bírónál. A bíró az ügyészség indítványára döntött. A végzés azonnal végrehajtható, így a június vége óta letartóztatásban lévő Bús Balázs már szombaton távozhat.
A bűnügyi felügyelet szabályai szerint a volt alelnöknek Komárom-Esztergom vármegyében kell maradnia, és hetenként kétszer jelentkeznie kell az Esztergomi Rendőrkapitányságon.
A járásbíróság október 22-én első fokon december 25-éig hosszabbította meg a letartóztatást. A hosszabbítás november 4-én vált jogerőssé, amikor a Kecskeméti Törvényszék másodfokon is döntött róla. A hosszabbítást a bűncselekmény megalapozott gyanúja mellett azzal indokolták, hogy biztosítani kell a gyanúsított jelenlétét, és fennáll a bizonyítás megnehezítésének vagy megakadályozásának veszélye.
Az NKA működése ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak. A megalapozott gyanú szerint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát arra használták, hogy az alap által kezelt vagyonból tömegesen juttassanak támogatást a jogszabályoktól és az alapító határozattól eltérően. A nyomozás szerint ebben az NKA elnökeként Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, fideszes országgyűlési képviselő gyakorolta az irányítást.
A gyanú szerint érdemi elbírálás nélkül teljesítették a 2025. július 1-jétől meghirdetett egyedi pályázati lehetőségre benyújtott kérelmeket. A támogatásokból a 2026-os országgyűlési választások kampányköltségeit fedezték, illetve a kérelmezők személyes céljaira is fordítottak pénzt.
A gyanúsítottak és társaik a nyomozás szerint kettős eljárásrendet működtettek, hogy politikai szempontok és választókerületi lefedettség alapján osszák el az NKA forrásait. A hivatalos eljárás elkülönült a tényleges döntéshozataltól. A gyanú szerint a támogatásokról a kollégium helyett a volt miniszter és esetleg mások határoztak, a formális eljárás megindulása, több esetben a kérelem benyújtása előtt.
A nyomozás adatai szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használták fel a törvényi céloktól eltérően az NKA vagyonát a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának nevében kiállított támogatói okiratokkal. Ezzel a gyanú szerint 17,3 milliárd forint vagyoni hátrány érte a központi költségvetést, írta meg az MTI.





