Az i. sz. 536-os év sok szempontból kiérdemelheti a történelem egyik legrosszabb évének címét. Európában és a Föld más részein különös, sötét időszak kezdődött: a Nap fénye feltűnően gyengévé vált, az égbolt pedig hosszú időre ködösnek és szürkének tűnt. A korabeli bizánci történetíró, Prokopiosz szerint a Nap úgy adott fényt, mintha a Hold lett volna, és az emberek számára úgy tűnt, mintha a világban állandóan éjszaka lenne.
A jelenség hátterében valószínűleg hatalmas vulkánkitörések álltak. A kitörések során nagy mennyiségű hamu és kénes aeroszol kerülhetett a légkör magasabb rétegeibe, amelyek visszaverték a napsugárzás egy részét. Ennek következtében jelentősen csökkent a Föld felszínére jutó napenergia, és az éghajlat hirtelen lehűlt. A kutatások szerint az ezt követő évtizedekben szokatlanul hideg időszak alakult ki, amelyet Európában különösen súlyos következmények kísértek.
A lehűlés komoly csapást mért a mezőgazdaságra. A rövidebb tenyészidőszak, a hideg nyarak és a rossz termés miatt számos közösség élelmiszerhiánnyal szembesülhetett. Az éhínséget tovább súlyosbíthatta, hogy az éghajlati változások nem csupán Európát érintették, hanem a világ több régiójában is érzékelhetőek voltak.
A problémák azonban nem értek véget a hideggel és az élelmiszerhiánnyal. Néhány évvel később, 541-ben, a Bizánci Birodalomban megjelent a Justinianus-féle pestis, amely hatalmas járványt indított el. A betegség több hullámban pusztított, és súlyos társadalmi, gazdasági és demográfiai következményekkel járt. Bár a pestis közvetlenül nem az 536-os év eseménye volt, a kutatók szerint az éghajlati zavarok, az élelmiszerhiány, a társadalmi feszültségek és a járvány egymást erősítő válságot hozhattak létre.
Az 536 körüli eseményekről nemcsak történelmi beszámolók, hanem természettudományos bizonyítékok is árulkodnak. A jégmagokban és a fák évgyűrűiben olyan nyomokat találtak, amelyek jelentős vulkáni aktivitásra és szokatlanul hideg időjárásra utalnak. A fák évgyűrűi például rendkívül lassú növekedést mutatnak ebben az időszakban, ami arra utal, hogy a növények számára is kedvezőtlen körülmények alakultak ki.
Az 536-os év tehát nem azért különleges, mert egyetlen katasztrófa söpört végig a világon, hanem azért, mert több súlyos válság kapcsolódhatott egymáshoz. A vulkánkitörések okozta légköri változások lehűlést és terméskiesést idézhettek elő, ezt pedig éhínség, gazdasági nehézségek és társadalmi zavarok követhették. A következő években pedig egy pusztító járvány tovább növelte a megpróbáltatásokat. Emiatt történészek és klimatológusok szerint az i. sz. 536 körüli időszak valóban az emberi történelem egyik legnehezebb korszakának tekinthető - írja cikkében a The Conversation.
