Szenzációs régészeti lelet került elő a törökországi Kibyra ókori városában: a kutatók egy csaknem teljes egészében rekonstruálható, 2,14 méter magas márványszobrot állítottak helyre, amely a római birodalom egyik legismertebb uralkodóját, Hadrianus császárt ábrázolja. A különleges szobor darabjait több ásatási időszak során találták meg az ókori város monumentális kapujának környékén.
A régészek összesen mintegy húsz szobortöredéket tártak fel, köztük karokat, lábakat, lábfejeket és egy különösen jó állapotban fennmaradt portréfejet. A fej jellegzetes arcvonásai alapján egyértelműen Hadrianushoz köthető, majd a szakemberek összeillesztették egy korábban megtalált páncélos szobortesttel. A restaurálás eredményeként így újra összeállhatott a több mint kétméteres császárszobor.
Hadrianust a szobor katonai öltözetben jeleníti meg. A mellvértet látványos domborművek díszítik, köztük egy oroszlán és egy sas alakja. A műalkotás a kutatók szerint nagyjából Kr. u. 130 körül készülhetett, vagyis Hadrianus Kr. u. 117 és 138 közötti uralkodásának idején. A szoborhoz kiváló minőségű, a mai Afyon térségéből származó márványt használtak.
A lelet azért is különösen jelentős, mert Anatólában kevés olyan Hadrianus-ábrázolás ismert, amely ilyen nagy részben fennmaradt. A régészek ráadásul nemcsak a császár alakját azonosították: a leletek között megtalálták felesége, Sabina császárné szobrának jelentős részeit is. Rajtuk kívül egy másik, mintegy 1,86 méter magas páncélos császárszobor, egy női alak és egy férfi portréfej töredékei is előkerültek.
A négy márványszobor valószínűleg a monumentális városkapu felső részén állhatott, így az ókori Kibyrába érkezők közvetlenül a római uralkodó és környezetének monumentális ábrázolása alatt haladhattak át. A kutatók szerint az sem kizárható, hogy a szobrokat Hadrianus esetleges anatóliai látogatására készülve állították fel. Arra azonban egyelőre nincs bizonyíték, hogy maga a császár valóban járt volna Kibyrában.
A szobrok pusztulására is van magyarázat. A régészek feltételezése szerint a Kr. u. 417-ben bekövetkezett súlyos földrengés során a kapu magasából lezuhantak, és darabokra törtek. Ez magyarázhatja, hogy az elmúlt ásatások során különböző testrészeket és szobortöredékeket találtak ugyanazon a területen.
A restaurálási munkálatok folytatódnak, és a szakemberek abban bíznak, hogy a hiányzó részekből is újabb darabok kerülhetnek elő a következő ásatásokon. A tervek szerint a helyreállított szobrokat végül a törökországi Burdur Múzeumban állítják ki. A több mint 1600 éve összetört Hadrianus-szobor így csaknem két évezred után ismét teljes pompájában idézheti fel a Római Birodalom anatóliai korszakát - írja a futurezone.de.
