Törökországban, az Iznik-tó mélyén egy mintegy 1700 éves templom maradványaira bukkantak a régészek, amely a kutatást vezető szakember szerint akár az első niceai zsinat egyik helyszíne is lehetett. A felfedezés azért különösen jelentős, mert a Kr. u. 325-ben megtartott niceai zsinat a kereszténység történetének egyik legfontosabb eseménye volt.
A birodalom különböző részeiről érkező püspökök a kereszténységen belüli teológiai viták rendezésére gyűltek össze, és elfogadták a később Niceai hitvallásként ismertté vált alapvető hitvallást. A tanácskozást Nagy Konstantin császár uralkodása alatt tartották az ókori Nikaia városában, a mai törökországi Iznik közelében - írja a LiveScience.
A víz alatti régészeti lelőhelyet először 2014-ben fedezték fel, amikor egy nagyobb bazilika maradványaira bukkantak az Iznik-tó partján, illetve a tó vizében. A 2015 óta zajló ásatások során azonban egy kisebb, korábbi templom nyomai is előkerültek a bazilika alatt. A régészek egy olyan kőburkolatot találtak, amely nagyjából 30 centiméterrel a későbbi templom padlószintje alatt helyezkedik el. Mustafa Şahin, a Bursa Uludağ Egyetem régészprofesszora és az ásatások vezetője szerint ez arra utalhat, hogy a kisebb templom régebbi volt a fölé épített bazilikánál.
Şahin úgy véli, hogy a felfedezett épület kapcsolatba hozható az úgynevezett Neophytos-templommal. Neophytos egy Nikaia területén élt keresztény volt, akit Kr. u. 303-ban öltek meg. A régész szerint a később fölé emelt nagyobb templom pedig az úgynevezett Szentatyák temploma lehetett, amelynek elnevezése a niceai zsinat emlékéhez kapcsolódhat. Az elmélet egyik fontos alapja, hogy a zsinaton részt vevő Caesareai Euszebiosz egy „imádság házát”, vagyis egy kisebb templomot említ a tanácskozással kapcsolatban. A most feltárt épület pedig jobban megfelelhet ennek a leírásnak, mint a későbbi, nagyobb bazilika.
A kutatók szerint a kisebb templomot egy Kr. u. 368-ban bekövetkezett földrengés pusztíthatta el, majd körülbelül egy évtizeddel később, Kr. u. 380-ban egy nagyobb templomot emeltek ugyanazon a helyen. A korábbi épületből egyelőre nem kerültek elő falak vagy díszítőelemek, és azt sem sikerült pontosan meghatározni, mekkora lehetett. A fennmaradt kőalapzat alapján az is elképzelhető, hogy az épület jelentős része fából készült.
A felfedezés értelmezése azonban korántsem egyértelmű. Több, az ásatásokban részt nem vevő történész és régész arra figyelmeztetett, hogy jelenleg nincs elegendő bizonyíték annak kijelentésére, hogy a püspökök valóban ebben a templomban tartották volna a niceai zsinat üléseit. Richard Kim, a University of Illinois Chicago klasszika-filológusa szerint a kisebb templom pontos keltezése sem tekinthető még biztosnak. Ráadásul Euszebiosz történeti beszámolója szerint a zsinat nyitóülését a császári palotában tartották.
A császári palota helyét mindeddig nem sikerült azonosítani, és az sem kizárt, hogy annak maradványai szintén az Iznik-tó alatt találhatók. Charles Odahl történész ezért úgy véli, hogy bár a most feltárt templom a zsinat helyszínének közelében lehetett, nem feltétlenül maga az épület volt a császár által összehívott tanácskozás helyszíne. David Gwynn, a londoni Royal Holloway történésze ugyanakkor úgy látja, hogy az épület korai, negyedik századi eredetének bizonyítékai ígéretesek, és újabb betekintést nyújthatnak abba a világba, amelyben a niceai zsinat lezajlott.
A régészeti feltárás és az épület elemzése jelenleg is folytatódik. Bár egyelőre nem bizonyított, hogy a víz alatti templom valóban a niceai zsinat találkozóhelye volt, a felfedezés így is fontos új információkat szolgáltathat a kereszténység korai történetének egyik legmeghatározóbb eseményéről.
