Az évszázadok óta megfejthetetlen Voynich-kézirat rejtélyére új magyarázatot adhat egy friss kutatás: elképzelhető, hogy a tudósok mindeddig nem a megfelelő sorrendben olvasták a különös könyv oldalait.
A középkori kézirat különös növényábrákat, csillagászati diagramokat, meztelen nőalakokat és egy máig megfejtetlen írásrendszert tartalmaz. Éppen ezért az elmúlt évszázadokban számos elmélet született róla: egyesek elveszett nyelvű könyvnek, mások titkos kódnak, tudományos útmutatónak vagy egyszerű középkori átverésnek tartották.
Colin Layfield és Lisa Fagin Davis új tanulmánya szerint azonban nem feltétlenül maga a szöveg a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a kézirat lapjait valamikor rossz sorrendben kötötték össze. A kutatók úgy vélik, hogy az eredeti oldalak úgynevezett „singulionok” lehettek: különálló, összehajtott lapokból álló kis egységek, amelyeket egymásra helyeztek, mintha egy kártyapaklit vagy karácsonyi képeslapokat raknának egymásra. Később ezeket egy hagyományosabb, egymásba hajtogatott szerkezetben köthették könyvvé, valószínűleg a 15. század közepén vagy második felében.
A kutatók matematikai és vizuális elemzésekkel próbálták rekonstruálni az eredeti sorrendet. A szövegblokkok vizsgálata során több olyan oldal került egymással kapcsolatba, amelyek a jelenlegi könyvben egymástól távol helyezkednek el, mégis nagyobb szöveges összhangot mutatnak. A rajzok is árulkodóak lehetnek: bizonyos csőszerű vagy folyóvonalakat ábrázoló motívumok a jelenlegi kötésnél egyszerűen eltűnnek a könyv belső hajtásánál, miközben más elrendezésben a képek logikusan folytatódnának egymásban.
A felfedezés azért különösen érdekes, mert megváltoztathatja azt az elképzelést is, hogy a Voynich-kéziratot egyetlen különc zseni készítette. A paleográfiai vizsgálatok alapján akár öt különböző írnok is dolgozhatott rajta. A kutatók ezért inkább egy közösség által létrehozott, generációkon keresztül továbbadott tudásgyűjteményt sejtenek mögötte. A kéziratban található növényrajzok, csillagászati ábrák és a női testhez, illetve szaporodáshoz kapcsolódó különös képek alapján az sem kizárt, hogy a mű részben női gyógyászati és népi tudást őrzött. Ezt azonban egyelőre nem lehet bizonyítani.
A Voynich-kézirat eredete továbbra is rejtély. A Yale Egyetemen őrzött pergameneket korábban híres történelmi személyekhez, például Roger Baconhoz vagy Leonardo da Vincihez is kapcsolták, ám a modern vizsgálatok szerint a pergamen 1404 és 1438 között készülhetett, így ezek az elméletek nem állják meg a helyüket. A szöveg nyelve továbbra is megfejtetlen, bár több kutatás szerint nem egyszerű értelmetlen halandzsáról, hanem valamilyen természetes, eddig azonosítatlan nyelvről lehet szó - írja a The Guardian.
A mostani kutatás tehát nem fejti meg a Voynich-kézirat nyelvét, de új irányt adhat a rejtély vizsgálatához. A legérdekesebb felvetés szerint talán éppen az a kötési hiba járult hozzá a kézirat fennmaradásához, amely évszázadokon keresztül megnehezítette a megértését: ha más hasonló, különálló lapokból álló középkori gyűjteményeket soha nem kötöttek össze, azok könnyen elveszhettek. A Voynich-kézirat így paradox módon a rossz bekötésének köszönheti, hogy egyáltalán fennmaradt.
