Oroszország nem szándékozik olyan megállapodásokba belemenni, amelyek nem biztosítják az érdekek egyensúlyát – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) hétfőn tartott hagyományos tanévnyitó előadásán.
„A legfontosabb, döntő hatást a világban rólunk kialakult képre, befolyásunk kilátásaira, valamint pozíciónk megszilárdítására a fronton kialakult helyzet gyakorolja és fogja gyakorolni” – mondta.
„Pragmatizmus és érdekek közötti egyensúly nélkül semmiféle megállapodásra nem lépünk” – tette hozzá.
Ugyanakkor a miniszter kétségbe vonta, hogy a másik oldal magatartása mennyire lesz őszinte, és rámutatott, hogy Moszkva történelme során már sokszor „megégette magát”. A tárcavezető szerint Oroszország és a Nyugat között soha többé nem lesznek olyanok a kapcsolatok, mint 2022 februárja előtt voltak.
Hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrajnai konfliktust úgy kell lezárni, hogy Európában többé ne legyen nácizmus.
„Ha hatalmon hagynánk azt a rendszert, amely térden állva, minden tiszteletadás mellett újratemeti a náci bűnözők hamvait, az – és most fellengzősen hangzani, de úgy vélem, ez egy nagyon fontos kérdés – azt jelentené, hogy eláruljuk azokat, akik 1945-ben legyőzték a nácizmust. Ez pedig egyszerűen nem lehet része a genetikai kódunknak” – nyilatkozott.
„A jelenlegi helyzetben Európa önkezűleg követ el harakirit, és büszkén hirdeti, hogy szenvednie kell” – hangoztatta.
Rámutatott, hogy az európai vezetők arra buzdítják választóikat, miközben megnyirbálják a szociális juttatásokat, és hogy „tűrjék el a kellemetlenségeket, mert Ukrajna állítólag az európai értékekért küzd”.
„Az európai értékek alatt nyilvánvalóan a nácizmust, a náci bűnösök újratemetését, az orosz nyelv, az oktatás, a kultúra és a tömegkommunikáció betiltását, valamint az Ukrán Ortodox Egyház betiltását értik” – hangoztatta.
Lavrov szerint az orosz energiahordozó-export ugyan az ázsiai piacokra diverzifikálódott, ugyanakkor Oroszország nem fordult Kelet felé, és a 2000-es évek kezdete óta az orosz kétfejű címersas ugyanúgy néz nyugatra és keletre, ahogyan eddig is.
Kifogásolta, hogy a nyugati országok „nyíltan elrabolják” az orosz vagyontárgyakat és az úgynevezett árnyékflottát. Kijelentette, hogy a Nyugat iránt bizalom már soha többé nem áll helyre, de Oroszország nyitott az együttműködésre azokkal, akik erre készek az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az érdekek egyensúlyának kialakítása alapján. A globális Dél és a globális Kelet országainak túlnyomó többsége kész lenne erre, de a nyugati államok, beleértve az amerikaiakat is, ettől megkísérli őket eltántorítani, megpróbálva magukra átirányítani a gazdasági lehetőségeket.
Mint mondta, a Nyugat mindent mind bel-, mind külföldön mindent megtesz annak érdekében, hogy megpróbálja beárnyékolni a közelgő orosz parlamenti választásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati országokban csökken azon intézmények száma, ahol az orosz állampolgárok leadhatják szavazatukat. „Undorítónak” minősítette Németország döntését, hogy „nevetséges, kitalált ürüggyel” bezárja az orosz főkonzulátust Bonnban.
