Francis Fukuyama amerikai politológus és politikai filozófus szerint Donald Trump Oroszországhoz fűződő viszonya nem az ukrajnai háborúval kezdődött: az amerikai elnök már a Szovjetunió idején is feltűnő érdeklődést mutatott Moszkva iránt.
Fukuyama úgy véli, Trump évtizedek óta előbb szovjet-, majd oroszbarát álláspontot képviselt, és ennek valódi okát máig nehéz egyértelműen megmagyarázni. A politikai filozófus szerint éppen ezért nem érdemes arra számítani, hogy Trump az orosz–ukrán háborúban egyértelműen Kijev oldalára áll.
Fukuyama arra emlékeztetett, hogy Trump kapcsolata Moszkvával egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza. Trump 1987-ben járt Moszkvában, amikor még létezett a Szovjetunió, és ugyanebben az időszakban egész oldalas újsághirdetésekben bírálta az Egyesült Államok szövetségeseit és az amerikai külpolitika bizonyos alapelveit. Fukuyama ezt azért tartja figyelemre méltónak, mert mindez még a hidegháború idején történt. Szerinte Trump vonzódása nem csupán a mai Oroszországhoz és Vlagyimir Putyinhoz kapcsolódik, hanem jóval régebbi jelenség.
A politológus Trump gondolkodását alapvetően üzleti és személyes érdekekkel magyarázza. Szerinte az amerikai elnök kevésbé ideológiai alapon különbözteti meg a demokratikus és autoriter rendszereket, hanem elsősorban azt vizsgálja, milyen előnyöket tud elérni. Fukuyama úgy fogalmazott: ha Trump egy autoriter rendszerben képes pénzt keresni vagy üzletet kötni, önmagában annak politikai berendezkedése nem jelent számára akadályt. Ez Fukuyama értelmezése Trump viselkedéséről, nem pedig bizonyított tény Trump motivációiról.
Fukuyama azt is vitatja, hogy Trump az elmúlt hónapokban valóban Ukrajna felé fordult volna. Bár az amerikai elnök retorikája időnként keményebbé vált Oroszországgal szemben, a politológus szerint ebből nem következik alapvető külpolitikai fordulat. Úgy látja, Trump inkább azért csalódott Moszkvában, mert arra számított, hogy Oroszország képes lesz legyőzni Ukrajnát, illetve olyan helyzetet teremteni, amely gyors békemegállapodáshoz vezet. Mivel ez nem következett be, Trump türelmetlenebb és kritikusabb lett Oroszországgal, de Fukuyama szerint ettől még nem „állt át” Ukrajna oldalára.
A filozófus Trump Oroszországhoz fűződő viszonyát egy sokkal szélesebb problémába illeszti. Szerinte az Egyesült Államok a második világháború után olyan liberális nemzetközi rend kialakításában játszott vezető szerepet, amelynek fontos elemei voltak a katonai szövetségek, köztük a NATO, a szabad kereskedelem, a hajózás szabadsága és a demokratikus politikai rendszerek támogatása. Fukuyama szerint Trump ezzel a hagyománnyal több ponton szakított, és jóval nyitottabban közelít olyan autoriter vezetőkhöz, mint Vlagyimir Putyin vagy Hszi Csin-ping.
Fukuyama különösen veszélyesnek tartja ezt Európa szempontjából. Úgy véli, az európai vezetőknek már nem lenne bölcs automatikusan abból kiindulniuk, hogy az Egyesült Államok minden körülmények között segítségükre sietne egy súlyos biztonsági válságban. Emiatt Európának szerinte egyre nagyobb mértékben kell saját katonai és politikai képességeire támaszkodnia - írja a The Guardian.
Trump eközben továbbra is azt hangsúlyozza, hogy jó kapcsolatot szeretne kialakítani Oroszországgal és Ukrajnával egyaránt. Nemrég arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyinnal akkor lenne értelme találkoznia, amikor a felek már valóban készen állnak egy ukrajnai békemegállapodás megkötésére. Trump gazdasági szempontokat is említett, amikor az Oroszországgal fenntartott jó viszony lehetőségeiről beszélt.
