Több ezer ember vonult utcára szombaton Németország 34 városában a fiatalok által szervezett tüntetéseken. A demonstrálók jobb oktatási feltételeket, alacsonyabb megélhetési költségeket és a kötelező katonai szolgálat elutasítását követelték. A megmozdulások az Európa-szerte erősödő, Z generáció által vezetett tiltakozási hullámba illeszkednek.
Az idei évben több európai országban is jelentős diáktüntetések zajlottak. Szerbiában a diákok vezette mozgalom hozzájárult ahhoz, hogy a választásokon vereséget szenvedjen az ország régóta hivatalban lévő vezetése, Franciaországban pedig egyes demonstrációk zavargásokba és fosztogatásokba torkolltak.
A németországi megmozdulásokat a „Gen Z regelt” – vagyis a Z generáció veszi át a kezdeményezést – nevű kampánycsoport szervezte. A demonstrációkat Berlinben, Frankfurtban, Münchenben és további 31 városban hirdették meg.
A szervezők eredetileg 182 ezer résztvevőre számítottak, a szombat délutáni rendőrségi adatok azonban ennél jóval alacsonyabb létszámot mutattak. Frankfurtban, Münchenben és Berlinben összesen mintegy hatezer tüntetőről számoltak be a hatóságok, miközben a szervezők honlapján körülbelül 36 ezer résztvevőt tartottak számon.
A zavargásoktól tartanak a hatóságok
A német rendőrség előzetesen arra számított, hogy a Halloween idején tartott demonstrációk nagyrészt békésen zajlanak majd. A hatóságok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy szélsőséges csoportok megpróbálhatják kihasználni a megmozdulásokat.
A német belügyminisztérium szerint a szélsőbaloldali szélsőséges közeg egyes szereplői, valamint külföldi radikális mozgalmakhoz köthető csoportok is összefogtak, hogy támogatókat mozgósítsanak.
Roman Poseck, Hessen tartomány belügyminisztere különösen a franciaországi események miatt fejezte ki aggodalmát.
„Mindannyiunk fejében élnek ezek a képek Franciaországból: fosztogatás, felgyújtott házak, lángoló rendőrautók és rendőrök elleni támadások” – fogalmazott. Hozzátette, hogy Franciaországot nem szabad követendő példának tekinteni ebből a szempontból.
A lehetséges rendbontásokra készülve több német városban is óvintézkedéseket tettek a vállalkozások. Egyes üzletek bedeszkázták kirakataikat, mások pedig a szokásosnál korábban tervezték bezárni kapuikat. Berlin egyik luxus bevásárlóutcájában szintén készültek az esetleges zavargásokra.
A fiatalok szerint a kormány figyelmen kívül hagyja az aggodalmaikat
A szervezők szerint a tiltakozások középpontjában a fiatalabb generációkra nehezedő egyre nagyobb gazdasági és társadalmi nyomás áll. A demonstrálók többek között az oktatás fejlesztésére fordított kiadások növelését és a megélhetési költségek csökkentését követelik.
„A kormány nem adott más választ az aggodalmainkra, mint hogy folytatta a megszorításokat, és további terheket rótt ránk” – mondta a 18 éves Steve, aki a müncheni demonstráción szólalt fel.
„Addig élünk alapvető gyülekezési jogunkkal, amíg fel nem hagytok azzal, hogy figyelmen kívül hagytok minket” – tette hozzá.
A tüntetések olyan időszakban zajlanak, amikor Németország komoly gazdasági kihívásokkal küzd. Az ország igyekszik újraindítani a növekedést, miközben a társadalom elöregedése egyre nagyobb terhet ró a nyugdíjrendszerre és a közszolgáltatásokra. A baby boom generáció tagjainak nyugdíjba vonulásával párhuzamosan csökken a munkaképes korú népesség is.
Nem minden diákszervezet támogatja a kezdeményezést
A kampány szervezői körül ugyanakkor kérdések merültek fel. A részt vevő politikai és civil szervezetek sokfélesége miatt nem egyértelmű, hogy a mozgalom mennyiben tekinthető valóban a fiatalok által vezetett kezdeményezésnek.
A német diákok országos ernyőszervezete, a BSK elhatárolódott a kampánytól, és november 20-ra saját tiltakozónapot hirdetett meg.
„Elhatárolódunk a »Gen Z regelt« kezdeményezéstől, de nem azoktól a diákoktól, akiknek jogos aggodalmaik vannak” – mondta Amy Kirchhoff, a szervezet főtitkára csütörtökön.
A szombati tüntetésekhez ugyanakkor olyan fiatalok is csatlakoztak, akik elsősorban saját oktatási körülményeik javítását szeretnék elérni.
Sean Baker, a Berlini Műszaki Egyetem hallgatója például az egyetemi épületek rossz állapotára akarta felhívni a figyelmet.
„Amikor belépsz a termekbe, olyan érzésed van, mintha egy elhagyatott épületben lennél. Mégis azt várják el tőlünk, hogy rendszeresen tanuljunk itt” – mondta a Reutersnek.
A németországi demonstrációk így egyszerre irányítják rá a figyelmet a fiatalok gazdasági és oktatási problémáira, valamint arra a kérdésre, hogy a Z generáció tiltakozó mozgalmai mennyire képesek egységes politikai erővé szerveződni – írta meg a Reuters.
