Egészen új irányt vehet a zavargások résztvevőinek felelősségre vonása Franciaországban. Az októberi erőszakos tüntetések után a francia szenátus olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely lehetővé tenné, hogy a rongálások okozta károkat ne kizárólag a közvetlen elkövetőkkel, hanem bizonyos esetekben a szüleikkel is megfizettessék.
A hatóságok akár a családi pótlékból, a lakhatási támogatásból vagy más szociális juttatásokból is levonhatnák a megítélt összegeket. A javaslat komoly vitát váltott ki, miközben a zavargások okozta károkat már több mint egymilliárd euróra becsülik.
Franciaországban október közepén évek óta nem látott erőszakhullám bontakozott ki. Az eredetileg az oktatási rendszer hiányosságai és a megélhetési költségek emelkedése miatt szervezett demonstrációk több városban zavargásokká fajultak. Október 17-én üzleteket fosztottak ki, autókat gyújtottak fel, és középületeket támadtak meg. Limoges városában a lángok súlyosan megrongálták a 19. században épült városházát, amelynek tetőszerkezete és óratornya is összeomlott. Egyetlen hétvége alatt közel 2400 embert állítottak elő, miközben több százezren békésen vettek részt a demonstrációkon.
A francia kormány szerint elfogadhatatlan, hogy a rongálások következményeit végül az adófizetőknek kelljen viselniük. A szenátus ezért ezen a héten 229 igen és 105 nem szavazattal elfogadta azt a javaslatot, amely jelentősen kibővítené a zavargások során okozott károk megtérítésének lehetőségeit.
A tervezet alapján akár 10 ezer euró, vagyis közel négymillió forint megfizetésére is kötelezhető lenne az, aki tudatosan csatlakozik egy erőszakos cselekményekre készülő csoporthoz. A felelősség akkor is felmerülhetne, ha az illető személyesen nem törte be egy üzlet kirakatát, de bizonyíthatóan részt vett az erőszakra készülő csoport tevékenységében. Hasonló következményekkel számolhatnának azok is, akik a rendőrség felszólítása ellenére egy erőszakossá vált tömegben maradnak.
A legnagyobb vitát azonban nem ez, hanem a szülők anyagi felelősségének kiterjesztése váltotta ki. Franciaországban a hatályos jogszabályok már most is lehetővé teszik, hogy a szülőket felelősségre vonják kiskorú gyermekeik által okozott károkért. Az új javaslat viszont megkönnyítené a pénz tényleges behajtását.
Amennyiben a bírósági döntés jogerőssé válik, a hatóságok a megítélt összeget közvetlenül levonhatnák a családoknak folyósított állami támogatásokból. Ez érinthetné a családi juttatásokat, a lakhatási támogatást, az iskolakezdési támogatást, sőt a legalacsonyabb jövedelműeknek járó szociális ellátást is. A jogszabály ugyanakkor előírná, hogy a családok számára egy minimális megélhetési összeget mindenképpen meg kell hagyni.
A törvénytervezet ellenzői szerint az intézkedés különösen a szegényebb családokat sújtaná. Fabien Gay kommunista szenátor példaként említette, hogy ha egy háztartástól havonta 57 eurót vonnának le a szociális támogatásából, egy 10 ezer eurós tartozás visszafizetése csaknem 15 évig tartana.
Az Amnesty International franciaországi szervezete szintén tiltakozott a javaslat ellen. A jogvédők szerint a családok megélhetését biztosító támogatások megvonása súlyos következményekkel járhat, és olyan embereket is büntethet, akik maguk semmilyen erőszakos cselekményt nem követtek el. Attól is tartanak, hogy a szigorítás visszatarthatja az embereket a békés demonstrációkon való részvételtől.
A kormány és a törvény támogatói ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy a rongálások áldozatainak joguk van a kártérítéshez. Egyetlen üzletkirakat helyreállítása is több tízezer euróba kerülhet, miközben a zavargások során keletkezett károk gyakran meghaladják az elkövetők fizetőképességét. A francia biztosítók szövetségének adatai szerint a 2023-as zavargások után a biztosítótársaságok 16 400 kárigényre összesen 793 millió eurót fizettek ki.
A szigorítás politikai szempontból is jelentős fordulatot jelent. A szociális támogatásokból történő kártérítés gondolatát korábban elsősorban Marine Le Pen és a jobboldali Nemzeti Tömörülés képviselte. Most azonban a francia kormány is támogatja az elképzelést. A szenátus által elfogadott tervezetnek még át kell jutnia a Nemzetgyűlésen, ahol egyik politikai erőnek sincs önálló többsége, így egyelőre nem biztos, hogy a szabályozás változatlan formában hatályba lép.
A francia események ugyanakkor már túlmutatnak az ország határain. Spanyolországban és Olaszországban is hasonló problémákkal szembesülnek a hatóságok, ráadásul egyre nagyobb szerepet játszanak a közösségi oldalak az erőszakos megmozdulások megszervezésében.
Barcelonában október 24-én egy eredetileg oktatási kérdések miatt meghirdetett demonstráció fosztogatásba és rongálásba torkollott. A rendőrség 130 embert vett őrizetbe, köztük 76 kiskorút. A katalán hatóságok szerint a résztvevőket részben TikTok-videókkal, valamint WhatsApp- és Telegram-csoportokon keresztül mozgósították. Egyes csoportokban már kifejezetten üzletek kifosztására buzdítottak.
Olaszországban Giorgia Meloni miniszterelnök október 20-án jelentett be új biztonsági intézkedéseket a milánói fosztogatások után. Az olasz szabályozás alapján a kiskorú elkövetők szülei akár ezer eurós bírságot is kaphatnak, ismételt esetben pedig ennek kétszeresét. Emellett a rongálások okozta károk megtérítésére is kötelezhetők, hacsak nem tudják bizonyítani, hogy nem állt módjukban megakadályozni gyermekük cselekményét.
Franciaországban az internetes szervezkedést is szigorúbban ellenőriznék. A tervezet lehetővé tenné, hogy a hatóságok bizonyos, erőszakra vagy fosztogatásra buzdító tartalmak eltávolítását bírósági engedély nélkül kérjék a közösségi platformoktól. Ha a kifogásolt tartalom 24 órán belül nem tűnik el, akár az érintett webcím blokkolását is elrendelhetnék. Az intézkedések ellen bírósági jogorvoslatra lenne lehetőség.
A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tiltások önmagukban nem feltétlenül akadályozzák meg az erőszakos megmozdulásokat. Spanyolországban például egy fosztogatásra buzdító Telegram-csoport megszüntetése után rövid időn belül új csoport alakult, amelyhez több mint kétezren csatlakoztak.
A következő napokban ráadásul újabb zavargásoktól tartanak Európában. A spanyol Maldita.es tényellenőrző portál olyan internetes felhívásokat azonosított, amelyek legalább kilenc európai ország 46 városában hirdetnek megmozdulásokat Halloween idejére. Egyes üzenetek kifejezetten fosztogatásra ösztönöznek.
A francia törvényjavaslat így egy egész Európát érintő kérdést helyezett előtérbe: meddig terjedhet az egyéni felelősség a tömeges zavargások során, és igazságos-e, ha egy kiskorú erőszakos cselekménye miatt a családja is éveken keresztül anyagi következményeket visel?
A döntéshozók szerint a cél a további pusztítás megelőzése és az áldozatok kártalanítása. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy a szigorítások végül nemcsak az erőszakos elkövetőket, hanem a legkiszolgáltatottabb családokat és a békés tiltakozókat is hátrányosan érinthetik. A végső döntést Franciaországban a Nemzetgyűlés hozhatja meg – írja az Associated Press.
