A szakértők szerint figyelembe kell vennünk a technológiák gyors fejlődését, és új együttműködési modellek felé kell elmozdulnunk a vállalkozásokkal.
A NATO aktívan készül a drónok széles körű használatával járó lehetséges jövőbeli konfliktusokra, de a szövetség figyelmeztet: a drónok tömeges beszerzése most ahhoz vezethet, hogy ezen rendszerek jelentős része elavulttá válik egy potenciális háború kezdete előtt.
Ahogy a Business Insider elemzői megjegyzik, Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyértelmű példává vált a nyugati hadseregek számára arra, mennyire fontosak a modern drónok és az ellenük való harc eszközei. Ugyanakkor a harcok azt is megmutatták, hogy a modern csatatéren a technológia olyan gyorsan változik, hogy még a legújabb megoldások is hónapok alatt elveszíthetik relevanciájukat.
„Bár a NATO-országok aktívan beruháznak drónok és kiképző operátorok beszerzésébe, a tisztviselők arra buzdítanak, hogy ne halmozzunk fel hatalmas mennyiségű felszerelést, amely évekig raktárakban áll majd” – áll a cikkben.
Tarja Jakkola, a NATO védelmi innovációért és fegyverzetért felelős főtitkár-helyettese hangsúlyozta, hogy a drónok és elleneszközök beszerzése már nem a régi rendszer szerint végezhető el, amikor a felszerelést megvásárolják, raktárba küldik és szükség esetén tárolják.
Azt mondta, hogy a szövetségnek teljesen újra kell gondolnia a védelmi beszerzésekhez való hozzáállását, beleértve a szorosabb együttműködést az iparral, hogy a gyártók gyorsan le tudják állítani a korszerűsített rendszereket, amikor azokra szükség van.
Jakkola szerint a NATO-nak figyelembe kell vennie a technológia gyors fejlődését, és új együttműködési modellekre és vállalati szerződésekre kell áttérnie. A nagy készletek felhalmozása helyett célszerűbb kis tételekben vásárolni drónokat képzésre és tesztelésre, miközben a gyártók számára biztosítják a szükséges termelési kapacitást és a folyamatos innováció lehetőségeit.
Hangsúlyozta, hogy a védelmi ügynökségek és az ipar közötti kapcsolat többé nem maradhat tisztán kereskedelmi jellegű. Véleménye szerint stratégiai partnerséggé kell fejlődnie, mivel a védelmi beszerzések hagyományos modellje már nem felel meg a modern kihívásoknak.
Hasonló álláspontot képviselt a Bundeswehr főfelügyelője, Carsten Breuer. Megjegyezte, hogy a nagyszámú drón jelenlegi felhalmozása nem garantálja a jövőbeli háborúra való felkészültséget. Német becslések szerint Oroszország 2029-re készen állhat egy katonai konfliktusra a NATO-val. Megjegyezte:
„Érdemes-e több millió drónról beszélni, ha azok 2029-re már elavultak lehetnek?”
Breuer hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak nemcsak gyors beszerzésre, hanem a technológia folyamatos fejlesztésére is szüksége van. Véleménye szerint nemcsak a drónok felhalmozása fontos, hanem a védelmi ipar fejlesztése, a folyamatos termelés fenntartása és annak biztosítása is, hogy a hadsereg készen álljon az új rendszerek rendszeres tesztelésére, még akkor is, ha azokat a tesztek során meg kell semmisíteni. Ehhez – mondta – a meglévő eljárások megváltoztatására van szükség.
Azt is megjegyezte, hogy a Nyugatnak fel kell készülnie az események bármilyen alakulására, mert a jelenlegi helyzetet nem lehet sem békének, sem hivatalos háborúnak nevezni.
James Patton Rogers, a Cornell Brooks Technológiai Politikai Intézet dróntechnológiai szakértője a Business Insidernek elmondta, hogy a nyugati hadseregek egyik fő problémája a drónok rendkívül gyors elavulása.
Ukrajna azt is hangsúlyozza, hogy folyamatosan kénytelen megelőzni Oroszországot a pilóta nélküli technológiák fejlesztésében. David Aloyan, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács helyettes titkára megjegyezte, hogy a gyorsaság döntő tényező, és az ukrán védelmi ipari komplexum kénytelen sokkal gyorsabban dolgozni, mint amihez a nyugati partnerek hozzászoktak. Szerinte még a legmodernebb megoldások is elveszíthetik jelentőségüket mindössze néhány hónap alatt.
Ezért változott jelentősen az ukrán hadsereg és gyártók közötti interakció modellje. A vállalatok közvetlenül együttműködnek a harci egységekkel, valós körülmények között tesztelik a felszereléseket, a hadsereg saját javaslatokat tesz a felszerelések fejlesztésére, a gyártók pedig ezeket a változásokat haladéktalanul beépítik az új módosításokba.
Az ukrán Frontline Robotics vállalat, amely drónokat és más fegyverrendszereket szállít a Védelmi Erők több mint 60 egységének, a Business Insidernek elmondta, hogy havonta akár 20 alkalommal is kisebb változtatásokat hajt végre termékein, és körülbelül félévente egyszer nagyszabású frissítéseket hajt végre a technológiai előny fenntartása érdekében.
Emellett az ukrán és külföldi gyártók egyre inkább olyan moduláris drónokat és rendszereket hoznak létre, amelyekben a szoftver kulcsszerepet játszik. Az ilyen drónok gyorsan, távolról frissíthetők anélkül, hogy le kellene szerelni őket, vagy teljesen újra kellene tervezni a kialakításukat.
Tarja Jakkola korábban hangsúlyozta, hogy a NATO-nak alaposan tanulmányoznia kellene az ukrán tapasztalatokat, ahol a gyártók visszajelzést kapnak a hadseregtől, és mindössze néhány héten belül képesek jobb megoldásokat kínálni. Ezt nevezte az egyik legfontosabb tanulságnak, amit a Szövetségnek meg kell tanulnia.
A szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy a nyugati hadseregeknek talán nem kell annyira támaszkodniuk a drónokra, mint Ukrajnának, amely gyakran más fegyvertípusok hiányának kompenzálására használja őket. A potenciális ellenfelek azonban aktívan befektetnek az ilyen technológiák fejlesztésébe, így a NATO vezetése a drónokat a jövőbeli háborúk egyik kulcsfontosságú elemének tekinti.
