Visszakaphatja Irán a külföldön befagyasztott vagyon egy részét?

A legfrissebb médiajelentések szerint a tárgyalók egy nagyjából 12 milliárd dollár értékű csomagról tárgyalnak, amely akkor válhat elérhetővé, ha előzetes megállapodás születik az Egyesült Államokkal.

A kérdés azért fontos, mert a zárolt pénzeszközökhöz való akár részleges hozzáférés is befolyásolhatja Irán devizapiacát, importját, államháztartását és tágabb gazdaságát.

Iráni tisztviselők becslése szerint több mint 100 milliárd dollárnyi vagyon továbbra sem hozzáférhető a szankciók, banki korlátozások és az évtizedek alatt felhalmozódott jogi viták miatt. Még megállapodás esetén sem feltétlenül válna elérhetővé az összes pénz, mivel egyes vagyontárgyak továbbra is bírósági ügyekben és egyéb, a szankciókkal nem összefüggő korlátozásokban vannak lekötve.

Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke nemrég Katarba utazott, ahol állítólag a befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadításáról is szó esett.

Szaíd Ajorlú, az iráni tárgyalódelegációt kísérő médiacsapat tagja június 2-án egy televíziós interjúban elmondta, hogy a tárgyalások sikeresek voltak. Kijelentette, hogy amint a keretmegállapodás végleges jóváhagyásra kerül, Irán zárolt eszközeinek egy részét az Iráni Központi Bank rendelkezésére kell bocsátani olyan módon, amelyet nem lehet könnyen visszafordítani.

Azt is jelezte, hogy Teherán garanciákat kér arra, hogy a pénzeszközökhöz való hozzáférés továbbra is biztosított lesz, és az eszközök felszabadítását minden jövőbeni megállapodás végrehajtásához kötötte - írta meg az Iranintl.

Miért fontosak az alapok?

Irán zárolt eszközeinek nagy részét külföldi bankokban felhalmozott olajbevételek teszik ki, miután az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a 2015-ös nukleáris megállapodásból, és újra bevezette a szankciókat.

A másodlagos szankciók megnehezítették az iráni olajat vásárló országok számára, hogy közvetlenül Teheránba utalják a kifizetéseiket, aminek következtében jelentős összegek halmozódtak fel külföldi számlákon.

A közgazdászok szerint már a részleges hozzáférés is jelentős lendületet adhatna Irán gazdaságának.

Az egyik azonnali hatás a Központi Bank devizatartalékainak növekedése lenne, ami erősítené az árfolyam-ingadozások kezelésének képességét. További forrásokat lehetne felhasználni infrastrukturális projektek finanszírozására, kormányzati kötelezettségek kifizetésére, valamint a hazai iparágak által igényelt alapvető áruk, ipari berendezések, nyersanyagok és technológiák importjának támogatására.

Dél-Korea

Dél-Korea egykor az egyik legnagyobb befagyasztott iráni pénzalappal rendelkezett.

Nagyjából 6 milliárd dollár olajbevétel halmozódott fel két dél-koreai bankban, mielőtt 2023-ban katari számlákra utalták volna át Teherán és Washington közötti fogolycsere-megállapodás részeként.

Bár az iráni tisztviselők kezdetben felszabadítottnak mondták a pénzeszközöket, a hozzáférés továbbra is jelentős korlátozások alatt áll, és a pénz nagy része Teherán közvetlen ellenőrzésén kívül esett.

Irak

Irak az iráni követelések egy másik jelentős forrását képviseli.

A pénz nagy része iráni földgáz- és áramvásárlásokból származik. Bár egyik fél sem erősítette meg nyilvánosan a pontos összeget, az iráni tisztviselők többször is kijelentették, hogy a fennálló kifizetések több milliárd dollárt tesznek ki.

Ezen források egy részét már felhasználták humanitárius vásárlásokra az Egyesült Államok által jóváhagyott megállapodások keretében. Becslések szerint Irán végül 10 és 12 milliárd dollár közötti összeghez juthat hozzá, amely Irakban van, ha enyhítik a korlátozásokat.

Kína, India és Japán

Kína és India helyzete bonyolultabb.

Az iráni tisztviselők gyakran kerülik az ezekben az országokban tartott pénzeszközök hivatalosan befagyasztottként való feltüntetését, azzal érvelve, hogy léteznek mechanizmusok arra, hogy a pénz legalább egy részét kereskedelemre és importra fordítsák.

Ennek ellenére a tranzakciók továbbra is nehézkesek, mivel a bankok és az ilyen átutalásokat elősegítő közvetítők az amerikai szankcióknak vannak kitéve.

Irán becslései szerint a kínai vagyon több tízmilliárd dollár, míg az Indiában lévő vagyon nagyjából 7 milliárd dollárt tesz ki.

Japán olajeladásokhoz kapcsolódó iráni pénzeszközökkel is rendelkezik. A becslések általában 1,5 és 3 milliárd dollár között mozognak, bár a pontos összeg továbbra sem tisztázott. A japán hatóságok időnként engedélyeztek korlátozott kifizetéseket humanitárius importra és Irán nemzetközi szervezetekkel szembeni kötelezettségeire, de a pénz nagy része továbbra sem hozzáférhető.

Európa

Európában az iráni vagyon több országban és pénzügyi intézményben szétszórva található. Státuszukat nemcsak szankciók, hanem jogi viták, bírósági ítéletek és pénzmosás elleni szabályozások is alakítják.

Az ezekben a problémákban érintett iráni vagyon teljes összegét több milliárd dollártól akár 20 milliárd dollárig terjedőre is becsülik.

Az egyik legkiemelkedőbb vita körülbelül 1,6 és 2 milliárd dollár közötti összeget érint, amely az iráni jegybank luxemburgi számláihoz kapcsolódik. Ezeket a vagyonokat peres eljárások kötik össze, amelyekben amerikai bírósági ítéletek jogosultjai terrorizmussal kapcsolatos kártérítési kísérleteket folytatnak.

Bár az iráni eszközök pontos összege, amely végül felszabadulhat, továbbra sem biztos, hogy már ezeknek az alapoknak a töredékéhez való hozzáférés is megerősíthetné Irán devizatartalékait, enyhíthetné az importra nehezedő nyomást, és jelentős pénzügyi tartalékot biztosíthatna a kormánynak.

Emiatt a befagyasztott vagyon a Teherán és Washington között folyamatban lévő tárgyalások egyik legfontosabb gazdasági elemévé vált.