Amióta az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága júniusban a republikánusok javára döntött, és eltörölte a pártok és a jelöltek közötti összehangolt kampánykiadások szövetségi korlátozását, a republikánus bizottságok eddig soha nem látott mértékben növelték a költekezésüket. Donald Trump pártja a novemberi félidős választásokon a Kongresszus feletti ellenőrzés megtartásáért küzd.
A Szövetségi Választási Bizottság (FEC) júliusi és augusztusi adatai alapján a republikánus szenátor- és képviselőjelölteket támogató pártbizottságok több mint 48 millió dollárral lépték túl a korábban érvényben lévő országos kiadási plafont. Bár a demokrata bizottságok is átlépték a korábbi határokat, ők jóval kisebb mértékben, mindössze 4 millió dollárral.
Politikai elemzők szerint a republikánusok az újonnan engedélyezett, korlátlan összehangolt kiadásokat arra használják, hogy kiegyenlítsék az esélyeket azokban a kulcsfontosságú körzetekben, ahol a demokrata jelöltek adománygyűjtésben korábban felülmúlták republikánus ellenfeleiket. A november 3-i választások közeledtével mindkét oldalon a kiadások további, drasztikus növekedése várható.
„Többet ér a pénzük”
„A politikai pártok számítottak arra, hogy a bíróság valószínűleg eltörli az összehangolt kiadások korlátozását, és előre készültek erre a forgatókönyvre – különösen a republikánus oldalon” – mutatott rá Richard Pildes, a New York-i Egyetem (NYU) jogi karának professzora, kampányfinanszírozási szakértő. „Ennek fényében nem meglepő, hogy a Republikánus Párt ilyen gyorsan átalakította a kiadásainak szerkezetét. A pártok sokkal nagyobb hasznot húznak a reklámokból, ha azt közvetlenül a jelöltjeikkel összehangolva költik el, ahelyett, hogy úgynevezett független kiadásként tennék.”
Az összehangolt kiadásokat (coordinated spending) eredetileg az 1971-es Szövetségi Választási Kampánytörvény korlátozta a politikai korrupció megelőzése céljából. A Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége (6-3 arányban) azonban idén június 30-án megsemmisítette ezeket a limiteket. A testület helyt adott a kihívók – köztük Trump alelnöke, J. D. Vance – érvelésének, miszerint a korlátozások sértik az amerikai alkotmány első kiegészítésében garantált szólásszabadságot.
A döntés hatása azonnali és drámai volt: a republikánus bizottságok és a jelöltek által összehangolt kiadások összege júliusban és augusztusban több mint a négyszerese volt a 2022-es félidős választások azonos időszakában mért adatoknak.
Óriási anyagi előny a republikánusoknál
A Legfelsőbb Bíróság előtt a pert többek között a Nemzeti Republikánus Szenátori Bizottság (NRSC) indította el. Ez a testület a szenátusi, míg társszervezete, az NRCC a képviselőházi jelölteket támogatja; emellett mindketten jogosultak forrásokat átvenni a Republikánus Nemzeti Bizottságtól (RNC). Ez a három országos szintű republikánus bizottság augusztus végén elképesztő, 233 millió dolláros készpénzállománnyal rendelkezett. Demokrata ellenfeleik nagyjából 130 millió dollárból gazdálkodhattak, ami mellett közel 18 millió dolláros adósságot is felhalmoztak.
A korábbi törvények értelmében a pártok korlátlanul költhettek egy jelölt támogatására, ha azt a jelölt kampánystábjától függetlenül (független kiadás) tették. A közvetlenül összehangolt kampányköltéseket azonban szigorúan szabályozták: a Legfelsőbb Bíróság ítélete előtt 2026-ban egy szenátorjelölt esetében ez a plafon – az adott állam lakosságától függően – 130 ezer és 4,1 millió dollár, míg egy képviselőjelöltnél 65 ezer és 130 ezer dollár között mozgott.
Költési roham a bilincsek levétele után
Az ítéletet követő két hónapban az NRSC és az NRCC összesen közel 56 millió dollárt fordított összehangolt kiadásokra az országos kongresszusi versenyekben. Demokrata kollégáik ezzel szemben csupán nagyjából 6 millió dollárt költöttek ilyen formában.
Az NRSC kilenc kiemelt szenátusi csatatéren indított összehangolt kampányt a republikánus jelöltek mellett, összesen 42 millió dollárral lépve túl az adott államokra vonatkozó korábbi limiteket. Ohióban például a bizottság nagyjából 11 millió dollárt költött a hivatalban lévő Jon Husted republikánus szenátor támogatására, aki a korábbi demokrata szenátorral, Sherrod Brownnal küzd. Ez az összeg önmagában több mint a kétszerese annak a 4,9 millió dollárnak, amelyet Husted saját kampánystábja az elmúlt 18 hónap alatt összesen elköltött. Észak-Karolinában az NRSC közel 7 millió dollárral lépte át az egykori plafont: mintegy 8 millió dollárral támogatták Michael Whatley republikánus jelöltet a volt demokrata kormányzó, Roy Cooper ellenében. A legfrissebb adománygyűjtési adatok szerint Husted és Whatley is komoly lemaradásban volt a demokrata ellenfeléhez képest, amit az NRSC pénzinjekciója hivatott kiegyensúlyozni.
Még olcsóbb tévéreklámok
A kiadások további megugrása várható szeptembertől, mivel egy újabb szabályozási változás lépett életbe: a Trump-adminisztráció nyomására módosított szövetségi politika értelmében immár nemcsak a jelöltek, hanem maguk a pártbizottságok is jogosultak a legkedvezményesebb, úgynevezett „legalacsonyabb egységdíjas” tévé- és rádióhirdetési tarifákra.
A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) új szabályát ugyan demokrata jelöltek – köztük Jon Ossoff georgiai szenátor – perlik, de a Legfelsőbb Bíróság szeptember 4-én átmenetileg engedélyezte a pártbizottságok számára az olcsóbb tarifák használatát a jogi eljárás lezárultáig. Egy júniusi belső NRSC-feljegyzés szerint ez hatalmas előny: a bizottság megállapította, hogy ezek a garantált „legalacsonyabb egységdíjak” történelmileg 3–13-szor olcsóbbak, mint azok a piaci árak, amelyeket a külső (független) politikai csoportok (PAC-ek) fizetnek a hirdetésekért.
„A korlátozások eltörlése és az olcsóbb műsoridő kombinációja együttesen azt jelenti, hogy a pénzünk sokkal messzebbre ér, mint korábban” – nyilatkozta a Reutersnek egy névtelenséget kérő republikánus tisztviselő.
A konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság 2010 (a hírhedt Citizens United ítélet) óta folyamatosan lazítja a kampányfinanszírozási törvényeket az Első Alkotmánykiegészítésre hivatkozva. Ennek a folyamatnak a részeként korábban már eltörölték a vállalatok és a szakszervezetek független politikai kiadásaira, valamint a magánszemélyek összesített adományaira vonatkozó szövetségi korlátozásokat is.
