Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Közgyűlésén tartott szerdai beszédében bejelentette: Ukrajna a közelmúltban átadott Dél-Koreának két olyan észak-koreai katonát, akik az orosz hadsereg oldalán harcolva estek fogságba. A váratlan nyilvános bejelentés komoly diplomáciai hullámokat vert: Szöul élesen bírálta Kijevet, amiért a lépést annak ellenére is nyilvánosságra hozták, hogy a két fél előzetesen megállapodott az akció teljes titokban tartásáról.
„Ezeket az embereket nem könnyű élve elfogni. Egyikük, amikor rájött, hogy fogságba esik, megpróbált öngyilkos lenni. Meg is döbbent, amikor a sors nem engedte meghalni” – fogalmazott Zelenszkij a New York-i közgyűlésen.
Az ukrán erők 2025 januárjában ejtették fogságba a két észak-koreai katonát az oroszországi Kurszk régióban. Mióta Észak-Korea 2024-ben csapatokkal is csatlakozott az orosz–ukrán háborúhoz, ők voltak az elsők, akiket élve sikerült elfogni. Zelenszkij eredetileg azt tervezte, hogy a foglyokat átadja Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek, cserébe az Oroszországban fogva tartott ukrán állampolgárokért. Emberi jogi szervezetek azonban hevesen tiltakoztak a terv ellen, arra figyelmeztetve, hogy a katonákra hazájukban kegyetlen büntetés várna, és a Dél-Koreának történő átadást szorgalmazták. A dél-koreai sajtó eközben arról számolt be, hogy a két fogoly egyértelműen kifejezte szándékát: át akarnak állni Dél-Koreához.
Szöul kiakadt a nyilvánosságon
A transzfer egy diplomáciailag rendkívül érzékeny időszakban történt. Dél-Korea épp a Phenjannal való párbeszéd felélesztésére tett kísérleteket támogatja, miközben Donald Trump amerikai elnök is jelezte nyitottságát az Észak-Koreával való újbóli tárgyalásokra.
Lee Jae-myung dél-koreai elnök az X-en (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében „mélységes sajnálatát” fejezte ki amiatt, hogy Ukrajna a nemzetközi nyilvánosság elé tárta az átadást. „Az észak-koreai foglyok befogadása rendkívül érzékeny kérdés, amelynek jelentős következményei vannak a diplomáciára, a nemzetbiztonságra és a Koreai-félszigeten uralkodó helyzetre nézve” – hangsúlyozta az államfő.
Az átadás kulisszatitkai
A dél-koreai ellenzék eközben azt kifogásolta, miért nem a szöuli kormány tájékoztatta először a közvéleményt. Yu Yong-weon ellenzéki törvényhozó csütörtökön a Yonhap hírügynökségnek elmondta: tudomásuk szerint a két férfi a múlt hétvégén hagyta el Ukrajnát, és egy harmadik országon keresztül, három-négy nappal ezelőtt érkeztek meg Dél-Koreába. „Bár a pontos tartózkodási helyük ismeretlen, úgy vélem, a hírszerző ügynökségeink szigorú védelme alatt állnak” – idézte a képviselőt a sajtó.
A dél-koreai külügyminisztérium a katonák és családtagjaik biztonságára hivatkozva nem kívánta megerősíteni az értesüléseket, és az ország egyesítési minisztériuma sem reagált a megkeresésekre. Dél-Korea egyébként még júniusban hozott hivatalos döntést arról, hogy kész befogadni az Oroszország oldalán harcoló észak-koreai hadifoglyokat, és határozottan ellenzi a visszatoloncolásukat Oroszországba vagy Észak-Koreába.
„Fizetőeszközként használja őket”
Zelenszkij az ENSZ-beszédében élesen bírálta Észak-Koreát, amiért csapatokat küldött Moszkva katonai támogatására. „Ez teljes őrület. Miért adnák a koreaiak az életüket egy Ukrajna elleni háborúban? Kim Dzsong Un egyszerűen fizetőeszközként használja őket. Cserébe persze kap is valamit” – jelentette ki az ukrán elnök.
Ukrán és dél-koreai hírszerzési becslések szerint Észak-Korea 2024 óta 14–15 ezer katonát küldött Oroszországba. A csapatok nagy részét a kurszki régióba vezényelték az ukrán betörés visszaverésére. Független elemzések és ukrán jelentések szerint Phenjan a katonákon túl több millió tüzérségi és aknavető lövedéket, ballisztikus rakétákat, valamint nagy hatótávolságú tüzérségi és sorozatvető rakétarendszereket (MLRS) is leszállított az orosz hadseregnek – írta a Reuters.
