Csütörtökre leálltak az Iránból a szomszédos Öböl menti országokba – köztük Dubajba – tartó járatok, miután lejárt az az amerikai határidő, amely megtiltja a globális vállalatok számára az iráni légitársaságokkal való együttműködést. A gazdasági nyomásgyakorlással párhuzamosan a Közel-Kelet más frontjain is fokozódott a fegyveres konfliktus: Szaúd-Arábia hat, a jemeni húszi lázadók által kilőtt ballisztikus rakétát fogott el.
Mivel az Irán elleni, februárban indított amerikai–izraeli fegyveres konfliktus (az úgynevezett Epic Fury hadművelet) a csatatereken hónapok óta nagyrészt patthelyzetbe torkollott, Washington taktikát váltott. Az Egyesült Államok kiterjesztette pénzügyi szankcióinak hatókörét azokra a harmadik országokbeli vállalatokra is, amelyek üzleti kapcsolatban állnak iráni cégekkel.
Donald Trump amerikai elnök a múlt hónapban „gazdasági normandiai partraszállásnak” nevezte ezt az új stratégiát. Az amerikai Pénzügyminisztérium szeptember 23-át tűzte ki végső határidőnek a globális vállalatok számára, hogy megszakítsanak minden üzleti kapcsolatot az iráni légitársaságokkal. Washington deklarált célja a teljes iráni civil légiflotta földre kényszerítése.
Irán szerdán azzal fenyegetőzött, hogy megtorló intézkedéseket vezet be azon szomszédos országok ellen, amelyek betartják az amerikai repülési tilalmat, és „használhatatlanná” teszi a repülőtereiket. Bár az érintett államok hivatalosan nem jelentették be a járatok leállítását, az ISNA iráni hírügynökség közölte, hogy éjféltől az összes járatot törölték az Egyesült Arab Emírségekbe, amely a Perzsa-öböl legnagyobb utazási központja.
Mélyülő elszigeteltség
Csütörtökön sem a dubaji, sem az abu-dzabi repülőterek járatinformációs rendszereiben nem szerepeltek iráni indulások vagy érkezések. Legalább két iráni légitársaság, a Qeshm és a Varesh saját weboldalán is megerősítette az emírségekbeli járatok törlését. Az Egyesült Arab Emírségek légügyi hatóságai egyelőre nem kommentálták a helyzetet.
A teheráni Imam Khomeini nemzetközi repülőtér adatai szerint a csütörtöki járatok Afganisztánba, Örményországba, Kínába, Irakba, Pakisztánba és Törökországba továbbra is menetrend szerint közlekedtek, az Öböl menti arab államokba azonban nem indultak gépek. Az ISNA jelentése szerint egy Tádzsikisztánba tartó járatot is vissza kellett fordítani, miután Türkmenisztán lezárta előtte a légterét. A repülési tilalom tovább mélyíti az amerikai tengeri blokád alatt álló Irán elszigeteltségét és gazdasági válságát. A lakosság kiszolgáltatottságát jól szemlélteti egy teheráni nyugdíjas tanárnő Reutersnek küldött nyilatkozata, aki úgy fogalmazott: „Egy szabadtéri börtönben élünk.”
Rakétacsapások Szaúd-Arábia ellen
A fegyveres konfliktusok eközben kiterjedtek a régió többi, Iránnal szövetséges országára is, köztük Libanonra és Jemenre. A jemeni húszik júliusban tengeri blokádot hirdettek Szaúd-Arábia ellen, ebben a hónapban pedig villámháborús offenzívát indítottak a szaúdiak által támogatott jemeni kormányerők ellen. Szaúd-Arábia eközben intenzív légicsapásokkal válaszolt a jemeni területeken.
Csütörtökön a szaúdi hatóságok bejelentették, hogy hat húszi ballisztikus rakétát semmisítettek meg a levegőben. A támadás miatt vészjelzést adtak ki Mekkában, Dzsiddában, valamint Janbuban, amely Szaúd-Arábia legfontosabb vörös-tengeri olajkikötője. A Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció közleményében leszögezte: „határozottan vissza fognak verni” minden eszkalációs kísérletet.
Kritikus harcok Jemenben
A jemeni kormányerők forrásai szerint a csapataik az éjszaka folyamán sikeresen visszaverték a húszi támadásokat egy kulcsfontosságú utánpótlási útvonalon. Ez az útvonal Ádenbe, a kormány székhelyeként szolgáló indiai-óceáni kikötővárosba vezet.
A fővárost, Szanaát és Jemen északi részét már korábban is uraló húszik ebben a hónapban elfoglalták az ország teljes vörös-tengeri partvidékét. Jelenleg a szomszédos felföldek, valamint Taiz és az Ádenbe vezető utak felé nyomulnak előre. A lázadók folyamatos nyomás alatt tartják a kormányerők által védett, Hejat al-Abd nevű hegyhágót, amely létfontosságú utánpótlási vonalat jelent a körülzárt kormánypárti erők számára.
A taizi és ádeni útszakaszok esetleges elfoglalása stratégiai csapást jelentene a jemeni kormányra, amely a nyugati partvidék elvesztése óta folyamatosan küzd a katonai kezdeményezés visszaszerzéséért. Az ENSZ adatai szerint a legutóbbi harcokban több mint 700 ember halt meg, a sebesültek száma pedig több ezerre tehető. Közel 130 ezer jemeni kényszerült elhagyni az otthonát az országon belül, míg több mint háromezren csónakokon menekültek a Vörös-tengeren át Afrikába – írta a Reuters
