Közel-Kelet

Olaj, gáz műtrágya

Élelmiszer és alapvető közszükségleti cikkek is áramolnak

Sok olaj, gáz – és koránt sem mellékesen műtrágya és gyógyszeripari alapanyag – jön kifelé a Hormuzi-szoroson át – míg befelé élelmiszer és alapvető közszükségleti cikkek áramolnak. Szokás mondani, a világ nyersolajkészletének húsz százaléka itt ringatódzik át – ám arról már kevesebb szó esik, hogy – például – utóbbinak kik a vevői.

Olaj, gáz műtrágya
Akinek sikerült: a Hormuzi-szorosból nagy nehezen kijutott indiai LNG tanker Mumbaiban egy terminálhoz kötve
Fotó: AFP/NurPhoto/Indranil Aditya

Unos-untalan hallottuk már, az Irán által lezárt Hormuzi-szoros létfontosságú útvonal, hiszen a világ olaj- és cseppfolyósított földgázszükségletének csaknem húsz százaléka itt halad át. A beadási oldalról tekintve Szaúd-Arábia adja a nyersolaj harminchat, Irak a huszonkét, az Egyesült Arab Emirátusok a tizennégy, Irán a tizenegy, Kuvait a kilenc míg Katar durván az öt-hat százalékát.

A legnagyobb felvásárló Kína (31), India (14), míg a többi ázsiai állam úgy negyvenegy százalékban szerzi be innen a folyékony energiahordozót. Európa szinte eltörpül a maga négy százalékával, de az USA és Afrika együtt sem haladja meg ezt a csekély szintet. A fennmaradó kis szelet pedig a világban bárhova eljuthat.

Durvább a helyzet a földgáz vonalán. Utóbbi esetében talán elég arra utalni, hogy az irániak által két hete alaposan szétcsapott katari létesítmény Olaszországot és az Egyesült Királyságot látta el – de most minimum három, de más vélemények szerint akár öt évig sem fog dolgozni –, s így szállítani sem. Mivel mostanság eléggé nehéz – és legfőképpen iszonyatosan drága – pótolni a kiesett készleteket, ez a két érintett ponton éppen elég fejfájást okoz a politikusoknak és a szakembereknek. Ugyancsak ebbe a körbe sorolható a műtrágya, amely jelenleg nem szállítható ki a világ egyik legnagyobb üzeméből. Mivel már jó ideje szó szerint nincs már hova tenni a termékeket, a gyár másfél hete beszüntette működését. Az újraindítása ugyan viszonylag hamar megtörténhet, azonban a berakodási és szállítási keresztmetszetek eleve korlátosak – azaz hiába állna be a kikötőbe száz korgó gyomrú hajó, abból egyszerre csak néhányat lehet megtölteni.

A szóban forgó termék hiánya persze tovagyűrűzik, hiszen a legnagyobb felvásárlók az ázsiai országok, amelyek mezőgazdasága erősen megsínyli a jelenlegi helyzetet. Ha nem tudják pótolni a kieső forrásokat – márpedig jelen helyzetben ez nem egy szimplán megugorható feladat – az a termésátlagokra is visszahat, ha pedig ez mérséklődik, akkor kevesebb lesz a hozzáférhető élelem...

Ugyanilyen fontosak a világnak azok a gyógyszerészeti alapanyagok, amelyekhez mostanában a blokád miatt nem lehet hozzáférni. Ez a téma egyébként már a világ legnagyobb hírügynökségeinek a figyelmét is felkeltette.

Fontos megemlíteni, az öböl befelé tartó forgalma sem jelentéktelen, lévén rengeteg létfontosságú élelmiszer halad befelé. A környező országok ugyanis a száraz földrajzi környezet okán eleve csak korlátozottan képesek megtermelni bizonyos javakat. A sivatagon át vezető út hosszú és korántsem veszélytelen, továbbá a szállítási kapacitása ugyancsak véges.

Kapcsolódó írásaink