Egy új kutatás szerint alapjaiban kellhet újragondolni, hogyan azonosítják a kutatók a szifiliszhez hasonló betegségek nyomait az ősi emberi maradványokon.
Vietnamban olyan, mintegy 3500–4000 éves gyermekcsontvázakat vizsgáltak, amelyek fogain és csontjain a treponemális fertőzés veleszületett formájára utaló jellegzetes elváltozásokat találtak. A felfedezés azért különösen érdekes, mert a méhen belüli, illetve anya-gyermek közötti fertőzést hosszú időn át elsősorban a szexuális úton terjedő szifilisz egyik erős bizonyítékának tekintették.
A Charles Sturt University vezette nemzetközi kutatócsoport összesen 309 ember maradványait vizsgálta meg 16 vietnami régészeti lelőhelyről. A leletek időben 10 ezer és 1000 év közé tehetők, de a veleszületett treponematosis egyértelmű jeleit mindössze három gyermeknél azonosították. Közülük ketten a Man Bac nevű észak-vietnami lelőhelyről kerültek elő, ahol korábbi kutatások is szokatlanul magas arányban mutattak ki treponemális betegségeket.
A kutatók szerint azonban a leletek nem feltétlenül szifiliszre utalnak. A treponematosisok közé több, egymással rokon betegség tartozik, köztük a szifilisz és a trópusi, nemi úton nem terjedő yaws, vagyis trópusi framboézia. A Man Bac-i maradványoknál a fertőzések elsősorban gyermekek és serdülők körében jelentkeztek, ami inkább egy bőrkontaktussal terjedő, nem szexuális úton terjedő betegség jelenlétére utal. A meglepő eredmény az, hogy ennek ellenére az anya és gyermeke közötti fertőzésre utaló nyomokat is találtak.
Ez a felismerés a szifilisz eredetének régóta vitatott kérdésére is hatással lehet. A régészek ugyanis korábban gyakran tekintették a veleszületett fertőzés jeleit a szifilisz jelenlétének bizonyítékaként. Az új eredmények alapján azonban önmagában az anya-gyermek közötti fertőzés nem elegendő ahhoz, hogy egy ősi csontvázon szexuális úton terjedő szifiliszt azonosítsanak. Elképzelhető, hogy egyes, korábban veleszületett szifiliszként értelmezett leletek valójában más treponemális betegségek következményei.
A kutatás ugyanakkor nem bizonyítja, hogy a szifilisz 3500 évvel ezelőtt jelen volt Vietnamban. A pontos azonosítást nehezíti, hogy Délkelet-Ázsia trópusi környezetében az ősi DNS általában rosszul marad fenn, így rendkívül nehéz genetikai vizsgálattal megállapítani, pontosan melyik kórokozó okozta a betegséget. A kutatók szerint ezért a jövőben a csonttani bizonyítékokat és az ősi DNS-vizsgálatokat együtt kell alkalmazni, miközben az emberi maradványokból történő mintavétel etikai szempontjait is figyelembe kell venni.
A felfedezés összességében arra utal, hogy a Treponema baktériumok által okozott betegségek története jóval összetettebb lehet annál, mint ahogy azt korábban gondolták. A kutatók szerint ahelyett, hogy kizárólag azt próbálnák meghatározni, honnan származik a szifilisz, érdemes azt is vizsgálni, hogyan fejlődtek és alkalmazkodtak a különböző treponemális betegségek az emberi társadalmakhoz és a változó környezethez - írja a ScienseDaily.
