A Föld belsejének működését rendkívül nehéz közvetlenül tanulmányozni, pedig a bolygónk több ezer kilométeres mélységben zajló folyamatai a felszínen is éreztetik hatásukat.
A köpeny és a mag határán zajló események többek között a földrengések és a vulkáni aktivitás megértéséhez is fontosak lehetnek. Kínai kutatók most hat olyan különleges területre bukkantak ezen a határrétegen, amelyek korábban nem voltak dokumentálva.
A kutatók nagyjából 2900 kilométerrel a felszín alatt, a Föld köpenye és magja közötti határvidéket vizsgálták. Mivel ilyen mélységbe közvetlenül nem lehet lefúrni, a kutatás során a földrengések által keltett szeizmikus hullámokat használták fel. A szakemberek különösen a PKP-előhullámoknak nevezett jelekre koncentráltak. Ezek a hullámok a Föld belsejében található apróbb szerkezeti eltérésekről szóródhatnak és térülhetnek el, így segítségükkel olyan képződmények is kimutathatók, amelyekhez közvetlenül nem lehet hozzáférni.
A vizsgálat méretét jól mutatja, hogy a kutatók több mint kétmillió, az elmúlt 35 évben rögzített földrengési felvételt elemeztek gépi tanulási módszerekkel. Ezekből mintegy 175 ezer olyan felvételt azonosítottak, amelyekben PKP-jelek lehettek. Ez nagyságrendekkel több ilyen jel, mint amennyit a korábbi kutatások összesen azonosítottak.
Az adatok összevetésével kirajzolódott, hogy a korábban csak elszórtan észlelt eltérések egyes térségekben nagyobb, összefüggő sávokat alkothatnak. Emellett a kutatók legalább hat olyan területet azonosítottak, ahol jelentős szerkezeti eltérések lehetnek a mag és a köpeny határán. Egyelőre azonban nem tudják pontosan megmondani, hogy ezek a rejtélyes képződmények milyen anyagból állnak, illetve pontosan hogyan alakultak ki.
A felfedezés jelentősége éppen abban rejlik, hogy új célpontokat ad a Föld mélyének kutatásához. A mag és a köpeny határvidéke kulcsszerepet játszik a bolygó belső hőáramlásában és az anyag körforgásában. Ha a tudósok jobban megértik az itt található szerkezeteket és azt, hogyan befolyásolják a szeizmikus hullámok terjedését, közelebb kerülhetnek a Föld belső folyamatainak megértéséhez, és hosszabb távon ahhoz is, hogy pontosabban értelmezzék a felszínen tapasztalható földrengések és vulkánkitörések hátterét.
