Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Barna Zsolt közúti közlekedésért felelős államtitkárral közösen tartott rendkívüli sajtótájékoztatót az Árpád híd pesti hídfőjénél, ahol a közlekedésbiztonság javítását célzó intézkedésekről számoltak be.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter sajtótájékoztatóját egy rendkívül nehéz és felkavaró témával kezdte. Mint fogalmazott, az elmúlt időszak több olyan közlekedési balesetet is hozott, amely az egész ország figyelmét felhívta arra, hogy a közlekedésbiztonság kérdését nem lehet tovább félvállról venni.
A miniszter felidézte a 2023 nyarán, az Árpád híd pesti hídfőjénél történt tragikus balesetet, amelyben egy fiatal kerékpáros vesztette életét egy extrém gyorshajtás következtében. Az eset országos felháborodást váltott ki, és ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a kirívó közlekedési szabálysértések milyen súlyos következményekkel járhatnak.
Az Árpád híd környezetében történt egy újabb súlyos baleset is a választás előtti hétvégén, április 10-én, a Váci út és a Róbert Károly körút csomópontjában. A tragédiában két ember meghalt, öten pedig megsérültek. A balesetet a beszámolók szerint az okozta, hogy két autó versenyezni kezdett Budapest utcáin, a megengedett sebességet jelentősen túllépve.
Vitézy Dávid szerint nem lehet belenyugodni abba, hogy az utakon rendszeresen előfordulnak notórius gyorshajtások és veszélyes magatartások. A miniszter hangsúlyozta: a közlekedésbiztonság nem pusztán közlekedési kérdés, hanem emberéletek védelméről szól.
Társadalmi egyeztetés indult a szigorításokról
Vitézy Dávid elmondása szerint közlekedési és beruházási miniszterként az egyik első kérése az volt, hogy minden lehetséges eszközzel minél több ember életét meg tudják menteni az utakon.
Ennek érdekében a kormány társadalmi egyeztetést indított a közlekedésbiztonságról. A kérdőív a kormány hivatalos oldalán, a kormany.hu/kozlekedesbiztonsag felületen érhető el, és azt már több ezren kitöltötték.
A miniszter arra biztat mindenkit, hogy vegyen részt a felmérésben, amely szerinte olyan kérdéseket tartalmaz, amelyeken mindenkinek érdemes elgondolkodnia. A kérdések között több olyan is szerepel, ahol nem egyszerű igen-nem válaszokat kell adni, hanem különböző szempontokat lehet mérlegelni.
A társadalmi egyeztetés egészen nyár végéig, várhatóan szeptember elejéig tart. Az ott beérkezett vélemények alapján a kormány és az Országgyűlés elé kerülhetnek a szükséges jogszabály-módosítások.
Szigorúbb fellépés jöhet a veszélyes sofőrökkel szemben
Vitézy Dávid kiemelte, hogy a tervezett változtatások nem kizárólag a KRESZ átalakításáról szólnak, bár ezen a területen is folyamatban van a munka.
Az egyik kiemelt kérdés az illegális gyorsulási versenyek kezelése. A miniszter szerint az ilyen magatartás nem csupán szabálysértés, hanem olyan veszélyes cselekmény, amely más emberek életét veszélyezteti, ezért felmerülhet a szigorúbb, akár büntetőjogi fellépés lehetősége is.
A javaslatok között szerepelhet az is, hogy aki kirívó gyorshajtással okoz balesetet, az súlyosabb büntetésre számíthasson annál, mint aki gondatlanságból idéz elő egy közlekedési balesetet.
Felmerült a szélsőséges gyorshajtások büntetőjogi kezelése is. Több európai országban – például Ausztriában és Svájcban – már léteznek olyan szabályok, amelyek bizonyos mértékű extrém sebességtúllépést különösen súlyosan kezelnek. A kérdés az, hogy Magyarországon például a gyorsforgalmi úton vagy lakott területen kívül elkövetett, akár 200 km/órát meghaladó sebességtúllépés kizárólag szabálysértésnek minősüljön-e, vagy bekerüljön a büntetőjogi kategóriába.
Autóelkobzás és szigorúbb büntetések is szóba kerülhetnek
A társadalmi egyeztetés egyik további témája az, hogy bizonyos kirívó közlekedési jogsértések esetén alkalmazható legyen-e az autó elkobzása.
Ilyen eset lehet például a rendkívüli gyorshajtás, az ittas vezetés, vagy a szándékos, veszélyes közlekedési magatartás. Vitézy Dávid szerint több európai országban is léteznek hasonló, rendkívül szigorú intézkedések a legsúlyosabb szabályszegések esetére.
A cél az, hogy nagyobb védelemben részesüljenek a vétlen sofőrök, a gyalogosok, a kerékpárosok és minden olyan közlekedő, aki szabályosan használja az utakat.
A visszaeső gyorshajtók esetében szintén szigorúbb fellépés lehetőségét vizsgálják.
Megosztó kérdések: jövedelemhez igazított bírság és átlagsebesség-mérés
A kérdőív egyik legmegosztóbb témája a progresszív bírságok bevezetésének lehetősége. Ennek lényege, hogy a pénzbírság összege ne mindenkinél azonos legyen, hanem például a jövedelmi helyzethez vagy az autó értékéhez igazodjon. Svájcban már működik hasonló rendszer.
Szintén érzékeny kérdés az átlagsebesség-mérés bevezetése. Magyarországon már rendelkezésre állnak olyan kamerarendszerek – többek között autópályákon is –, amelyek technikailag alkalmasak arra, hogy ne csak egy adott ponton mérjék a sebességet, hanem egy útszakasz teljesítésének átlagsebességét is kiszámítsák.
Ez azt jelentené, hogy nem kizárólag azt vizsgálnák, valaki egy adott pillanatban milyen gyorsan haladt, hanem azt is, hogy egy meghatározott útszakaszt mennyi idő alatt tett meg.
Vitézy Dávid szerint ilyen rendszer alkalmazása például olyan kiemelt helyszíneken is felmerülhet, mint az Árpád híd pesti hídfője. Egy ilyen megoldással a híd egyik végétől a másikig mérhető lenne az átlagsebesség, így hatékonyabban lehetne fellépni azokkal szemben, akik tudatosan és jelentősen túllépik a megengedett sebességet.
Árpád híd pesti hídfőjén is, és a M1-es autópályán is rendkívűl veszélyes helyzet van. Vitézy Dávid elmondta, hogy 40km-en keresztül szétválasztva, egysávos forgalmi rendben vannak, halad a forgalom. Szerinte épp elég nagy baj, hogy ebből torlódás is kialakul, de éjszaka jelentős a sebességtúllépés, és az abből eredő balesetek száma is megnövekedett, ugyan úgy ahogy az M1-es autópályán.
A közlekedésbiztonsági intézkedéscsomag egyik fontos eleme lehet az objektív felelősség elvének kiterjesztése – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
A jelenlegi szabályozás szerint bizonyos szabálysértések esetén nem feltétlenül a jármű vezetőjét, hanem az autó üzembentartóját terheli a bírság megfizetése. A kormány most azt vizsgálja, hogy ezt az elvet további közlekedési szabályszegésekre is kiterjesszék.
A tervek szerint az intézkedés vonatkozhatna többek között azokra, akik jogosulatlanul használják a buszsávot, vasúti átjáróban a tilos jelzés ellenére hajtanak át, vagy megállási tilalom ellenére szabálytalanul parkolnak, akadályozva ezzel a közlekedés többi résztvevőjét.
Nem bevételnövelés, hanem életmentés a cél
Vitézy Dávid hangsúlyozta: a javaslatcsomag célja nem az állami bevételek növelése.
„Nem az a cél, hogy több pénzt szedjünk be, hanem az, hogy életeket mentsünk meg” – fogalmazott a miniszter.
A közlekedési balesetek számai ugyanis továbbra is rendkívül magasak. A statisztikák szerint évente mintegy 456 ember veszti életét, körülbelül 4500-an súlyosan megsérülnek, és több mint 14 500-an könnyebb sérüléseket szenvednek közlekedési balesetekben. Vitézy Dávid szerint ezek európai összehasonlításban is aggasztó adatok.
A miniszter arról is beszélt, hogy felmerült a bírságbevételek egy részének célhoz kötött felhasználása. Ennek értelmében az összegek egy része az önkormányzatokhoz kerülhetne, és kizárólag közlekedésbiztonságot javító fejlesztésekre lehetne fordítani.
Ilyen lehet például új gyalogátkelőhelyek kialakítása, a forgalmi rend átalakítása vagy egy-egy veszélyes útszakasz biztonságosabbá tétele.
Szigorúbb szabályok jöhetnek az elektromos rollerekre
A társadalmi egyeztetés egyik fontos témája az elektromos rollerek szabályozása is. Az elmúlt időszakban egyre több baleset kapcsolódik a városi rollerezéshez, ezért a kormány azt vizsgálja, hogy szükség van-e gyors beavatkozásra.
A kérdések között szerepel többek között:
kötelező legyen-e a fejvédő használata,
vezessenek-e be 25 km/órás sebességhatárt,
külön szabályozás vonatkozzon-e a kis és nagy teljesítményű rollerekre,
legyen-e életkori korlátozás a használatukra.
Vitézy Dávid szerint közös felelősségünk, hogy figyeljünk egymásra a közlekedésben, különösen a védtelen közlekedőkre – a gyalogosokra, kerékpárosokra és rolleresekre.
Barna Zsolt: A biztonságosabb közlekedés más területekre is hatással lehet
A sajtótájékoztatón részt vett Barna Zsolt államtitkár is, aki felidézte: a 2023-as, Árpád hídi tragikus baleset után néhány nappal a Magyar Kerékpárosklub szervezésében mintegy 400 civil és szakember vonult kerékpárral a helyszínre, hogy felhívják a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára.
Mint mondta, akkor ennek a demonstrációnak nem volt jelentős közvetlen hatása, ugyanakkor a mostani intézkedésekkel valódi változás érhető el.
Barna Zsolt szerint ha biztonságosabbá válik a közlekedés, annak számos pozitív következménye lehet. Többen választhatják például a kerékpározást vagy a közösségi közlekedést, ha az emberek biztonságosabbnak érzik ezeket a lehetőségeket.
Nem minden 120 km/órás sebességtúllépés számítana kirívónak
A sajtó kérdésére, miszerint egy 119 km/órával közlekedő, 468 ezer forintos nettó jövedelemmel rendelkező sofőr esetében is emelnék-e a bírságot, Vitézy Dávid úgy reagált: a 120 km/órás érték csupán egy példaszám volt.
A miniszter szerint akkor beszélhetünk kirívó gyorshajtásról, amikor már nem lehet véletlennek tekinteni a sebességtúllépést, vagyis amikor a szándékosság egyértelműen felmerül.
Az új KRESZ-ben jelenhet meg az elektromos kerékpárok szabályozása
Egy másik újságírói kérdés az elektromos kerékpárok szabályozására vonatkozott. Vitézy Dávid elmondta: ennek problémaköre az új KRESZ-szabályozásban jelenik majd meg.
Hozzátette, hogy az államtitkárral együtt továbbra is fontosnak tartják az úgynevezett másfél méteres szabály alkalmazását, amely szerint az autósoknak legalább másfél méteres oldaltávolságot kell tartaniuk a kerékpárosok előzése során.
Ősszel kerülhet a kormány elé a törvényjavaslat
Vitézy Dávid közölte: a tervek szerint ősszel szeretnék a kormány elé terjeszteni a szükséges törvényjavaslatokat, és bízik abban, hogy még ősszel hatályba is léphetnek az első változtatások.
A sajtó kérdésére, hogy terveznek-e fellépni azokkal a rolleresekkel és kerékpárosokkal szemben is, akik szabálytalanságot követnek el, a miniszter azt válaszolta: a rendőrség szigorúbb ellenőrzését támogatják ezen a területen is.
Mint hangsúlyozta, a közlekedésbiztonság csak akkor javulhat, ha minden közlekedő betartja a szabályokat – függetlenül attól, hogy autóval, kerékpárral vagy rollerrel közlekedik.
