Barna Zsolt közúti közlekedésért feleső államtitkárral közösen tartott rendkívüli sajtótájékozatók Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az Árpád híd, pesti hídfőjénél.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter sajtótájékoztatóját egy rendkívül nehéz és felkavaró témával kezdte. Mint fogalmazott, az elmúlt időszak több olyan közlekedési balesetet is hozott, amely az egész ország figyelmét felhívta arra, hogy a közlekedésbiztonság kérdését nem lehet tovább félvállról venni.
A miniszter felidézte a 2023 nyarán, az Árpád híd pesti hídfőjénél történt tragikus balesetet, amelyben egy fiatal kerékpáros vesztette életét egy extrém gyorshajtás következtében. Az eset országos felháborodást váltott ki, és ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a kirívó közlekedési szabálysértések milyen súlyos következményekkel járhatnak.
Az Árpád híd környezetében történt egy újabb súlyos baleset is a választás előtti hétvégén, április 10-én, a Váci út és a Róbert Károly körút csomópontjában. A tragédiában két ember meghalt, öten pedig megsérültek. A balesetet a beszámolók szerint az okozta, hogy két autó versenyezni kezdett Budapest utcáin, a megengedett sebességet jelentősen túllépve.
Vitézy Dávid szerint nem lehet belenyugodni abba, hogy az utakon rendszeresen előfordulnak notórius gyorshajtások és veszélyes magatartások. A miniszter hangsúlyozta: a közlekedésbiztonság nem pusztán közlekedési kérdés, hanem emberéletek védelméről szól.
Társadalmi egyeztetés indult a szigorításokról
Vitézy Dávid elmondása szerint közlekedési és beruházási miniszterként az egyik első kérése az volt, hogy minden lehetséges eszközzel minél több ember életét meg tudják menteni az utakon.
Ennek érdekében a kormány társadalmi egyeztetést indított a közlekedésbiztonságról. A kérdőív a kormány hivatalos oldalán, a kormany.hu/kozlekedesbiztonsag felületen érhető el, és azt már több ezren kitöltötték.
A miniszter arra biztat mindenkit, hogy vegyen részt a felmérésben, amely szerinte olyan kérdéseket tartalmaz, amelyeken mindenkinek érdemes elgondolkodnia. A kérdések között több olyan is szerepel, ahol nem egyszerű igen-nem válaszokat kell adni, hanem különböző szempontokat lehet mérlegelni.
A társadalmi egyeztetés egészen nyár végéig, várhatóan szeptember elejéig tart. Az ott beérkezett vélemények alapján a kormány és az Országgyűlés elé kerülhetnek a szükséges jogszabály-módosítások.
Szigorúbb fellépés jöhet a veszélyes sofőrökkel szemben
Vitézy Dávid kiemelte: a tervezett változtatások nem kizárólag a KRESZ átalakításáról szólnak, bár ezen a területen is folyamatban van a munka.
Az egyik kiemelt kérdés az illegális gyorsulási versenyek kezelése. A miniszter szerint az ilyen magatartás nem csupán szabálysértés, hanem olyan veszélyes cselekmény, amely más emberek életét veszélyezteti, ezért felmerülhet a szigorúbb, akár büntetőjogi fellépés lehetősége is.
A javaslatok között szerepelhet az is, hogy aki kirívó gyorshajtással okoz balesetet, az súlyosabb büntetésre számíthasson annál, mint aki gondatlanságból idéz elő egy közlekedési balesetet.
Felmerült a szélsőséges gyorshajtások büntetőjogi kezelése is. Több európai országban – például Ausztriában és Svájcban – már léteznek olyan szabályok, amelyek bizonyos mértékű extrém sebességtúllépést különösen súlyosan kezelnek. A kérdés az, hogy Magyarországon például a gyorsforgalmi úton vagy lakott területen kívül elkövetett, akár 200 km/órát meghaladó sebességtúllépés kizárólag szabálysértésnek minősüljön-e, vagy bekerüljön a büntetőjogi kategóriába.
Autóelkobzás és szigorúbb büntetések is szóba kerülhetnek
A társadalmi egyeztetés egyik további témája az, hogy bizonyos kirívó közlekedési jogsértések esetén alkalmazható legyen-e az autó elkobzása.
Ilyen eset lehet például a rendkívüli gyorshajtás, az ittas vezetés, vagy a szándékos, veszélyes közlekedési magatartás. Vitézy Dávid szerint több európai országban is léteznek hasonló, rendkívül szigorú intézkedések a legsúlyosabb szabályszegések esetére.
A cél az, hogy nagyobb védelemben részesüljenek a vétlen sofőrök, a gyalogosok, a kerékpárosok és minden olyan közlekedő, aki szabályosan használja az utakat.
A visszaeső gyorshajtók esetében szintén szigorúbb fellépés lehetőségét vizsgálják.
Megosztó kérdések: jövedelemhez igazított bírság és átlagsebesség-mérés
A kérdőív egyik legmegosztóbb témája a progresszív bírságok bevezetésének lehetősége. Ennek lényege, hogy a pénzbírság összege ne mindenkinél azonos legyen, hanem például a jövedelmi helyzethez vagy az autó értékéhez igazodjon. Svájcban már működik hasonló rendszer.
Szintén érzékeny kérdés az átlagsebesség-mérés bevezetése. Magyarországon már rendelkezésre állnak olyan kamerarendszerek – többek között autópályákon is –, amelyek technikailag alkalmasak arra, hogy ne csak egy adott ponton mérjék a sebességet, hanem egy útszakasz teljesítésének átlagsebességét is kiszámítsák.
Ez azt jelentené, hogy nem kizárólag azt vizsgálnák, valaki egy adott pillanatban milyen gyorsan haladt, hanem azt is, hogy egy meghatározott útszakaszt mennyi idő alatt tett meg.
Vitézy Dávid szerint ilyen rendszer alkalmazása például olyan kiemelt helyszíneken is felmerülhet, mint az Árpád híd pesti hídfője. Egy ilyen megoldással a híd egyik végétől a másikig mérhető lenne az átlagsebesség, így hatékonyabban lehetne fellépni azokkal szemben, akik tudatosan és jelentősen túllépik a megengedett sebességet.
