Sokan úgy gondolják, hogy a kutyák szája tisztább az emberénél, ám a tudományos eredmények ezt a hiedelmet nem támasztják alá. A háziállatok szájában számos mikroorganizmus él, amelyek közül egyesek az emberi szervezetben is megtalálhatók.
Egy lengyel kutatócsoport új vizsgálata arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi szájüregben is előforduló, Trichomonas tenax nevű egysejtű parazita kutyákban, kisebb arányban pedig macskákban is jelen lehet. A kutatás eredményeit a Veterinary Research Communications című tudományos folyóiratban tették közzé.
A Trichomonas tenax a szájüregben élősködő egysejtű, amely a fogak közötti területeken és az íny környékén található mikroorganizmusokkal táplálkozik. Sok ember úgy hordozhatja ezt a parazitát, hogy nem is tud róla. Jelenléte nem minden esetben okoz egészségügyi problémát, ugyanakkor egyes kutatások összefüggésbe hozták bizonyos fogágybetegségekkel és szájüregi fertőzésekkel. A parazita nyállal is terjedhet, és korábbi vizsgálatokban kutyákban, macskákban, valamint lovakban is kimutatták.
A lengyel kutatók 238 háziállattól vettek szájüregi mintát: 151 kutyától és 87 macskától. A minták laboratóriumi vizsgálata során a kutyák 17 százalékánál, a macskák közel 6 százalékánál mutattak ki a Trichomonas nemzetségbe tartozó egysejtűeket. A T. tenax azon kevés fajok közé tartozott, amelyek mindkét állatfajban előfordultak, és a vizsgálatban a második leggyakrabban azonosított trichomonasfaj volt.
A vizsgálat szerint a kutyák életkora és fogainak állapota is szerepet játszhat a paraziták jelenlétében. A kilenc évnél idősebb, illetve a jelentős fogkőlerakódással rendelkező kutyáknál nagyobb valószínűséggel találtak szájüregi trichomonasokat. Ez arra utal, hogy a szájhigiénia és az állatok életkora is befolyásolhatja a fertőzés kockázatát.
A kutatók azt is felvetették, hogy a paraziták egy része az emberektől kerülhet a háziállatok szervezetébe. Ezt azonban a mostani vizsgálat nem bizonyította egyértelműen. A kutyák a macskáknál gyakrabban érintkeznek más állatokkal, valamint a külvilággal, ami szintén növelheti a különböző mikroorganizmusokkal való találkozás esélyét. A macskák esetében különösen érdekes eredmény született: a parazitákat hordozó állatok mind lakásban tartottak voltak. A kutatók szerint ez akár az emberekkel való szorosabb kapcsolattal is magyarázható.
A szájüregi trichomonasok azért is érdemelnek figyelmet, mert olyan fehérjéket és enzimeket termelhetnek, amelyek károsíthatják a kollagénrostokat, és hozzájárulhatnak a lágyszövetek károsodásához. Bizonyos esetekben a parazitákat a szájüregen kívül, például a mandulákban vagy a nyirokcsomókban is kimutatták. Azt azonban egyelőre nem lehet pontosan megmondani, milyen egészségügyi következményekkel jár a T. tenax jelenléte a kutyákban és a macskákban.
Az ember és a háziállatok közötti kórokozó-átadás lehetősége különösen fontos kutatási terület, hiszen a közeli kapcsolat mindkét fél számára jelenthet fertőzési kockázatot. Az állatokról emberre, illetve az emberekről állatokra terjedni képes kórokozókat zoonotikus kórokozóknak nevezik. Az ilyen fertőzések legismertebb példái közé tartozik a Toxoplasma gondii nevű parazita, amelynek elsődleges gazdái a macskafélék, de az emberi szervezetbe is bejuthat.
A mostani eredmények ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a kutyák nyála önmagában veszélyes lenne, vagy hogy minden kutya hordozná ezt a parazitát. A kutatók hangsúlyozzák, hogy további, nagyobb mintán végzett vizsgálatokra van szükség annak megállapításához, milyen gyakori a fertőzés a különböző állatcsoportokban, és milyen egészségügyi következményekkel járhat.
A korábbi kutatások ráadásul jelentősen eltérő fertőzési arányokat mutattak. Egy csehországi vizsgálatban például a kutyák közel 38 százalékánál, a macskák 10 százalékánál találtak szájüregi trichomonasokat. Az eredmények közvetlen összehasonlítását nehezíti, hogy abban a kutatásban menhelyeken élő állatokat is vizsgáltak.
A lengyel tanulmány tehát újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az emberek és a háziállatok mikroorganizmusai között átfedések lehetnek. A kutatás egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, de hozzájárulhat annak jobb megértéséhez, hogyan terjedhetnek bizonyos paraziták az ember és a vele szoros kapcsolatban élő állatok között - írja a ScieceAlert.
