Egy új amerikai vállalkozás olyan különleges munkakutyák kifejlesztésére készül, amelyek genetikai módosításokkal és modern technológiai felszerelésekkel segíthetik a hadsereg, a rendvédelmi szervek és a katasztrófavédelem munkáját.
A Warhound nevű startup célja, hogy a hagyományos tenyésztési és kiképzési módszereket a géntechnológia, a klónozás és a fejlett katonai eszközök alkalmazásával egészítse ki. A vállalkozás mögött Ben Lamm, a kihalt fajok feltámasztásával is foglalkozó Colossal Biosciences vezetője, valamint Palmer Luckey, az Anduril Industries védelmi technológiai vállalat alapítója áll.
A tervek szerint a kutyákat elsősorban robbanóanyagok és kábítószerek felderítésére, katonai objektumok biztosítására, valamint különleges műveletek támogatására alkalmaznák. A Warhound szelektív tenyésztéssel, klónozással és más biotechnológiai eljárásokkal szeretne olyan állományt létrehozni, amely a vállalat elképzelései szerint alkalmasabb a veszélyes feladatok végrehajtására. A fejlesztők szerint a genetikai beavatkozásokkal az állatok egészségét is javíthatják, így csökkenthetik bizonyos örökletes vagy mozgásszervi problémák előfordulását.
A projekt egyik legérdekesebb eleme a kutyákra szerelhető technológiai felszerelés. Az Anduril olyan eszközökkel járulna hozzá a programhoz, amelyek a katonai műveletek során segíthetik az állatok és vezetőik munkáját. A vállalat tájékoztatása szem- és fülvédelmet, valamint az EagleEye nevű, kiterjesztett valóságra épülő rendszert is említi. Ez a technológia a katonák számára a műveletek szempontjából fontos információkat jeleníthet meg. Egyelőre azonban nem tisztázott, pontosan milyen funkciókat kapnak majd a kutyák, és hogyan kommunikálnak majd a felszerelések az őket irányító katonákkal. Ben Lamm korábbi nyilatkozata szerint a technológiai eszközök viselhetők lesznek, vagyis a jelenlegi elképzelések alapján nem a kutyák testébe ültetett elektronikus implantátumokról van szó.
A kezdeményezés jelentős pénzügyi támogatást is kapott: a Warhound bejelentése szerint a vállalkozás 200 millió dollárnyi induló befektetést gyűjtött össze. A támogatók között szerepel a Sequoia Capital és az In-Q-Tel is, utóbbi az amerikai hírszerzéshez kötődő befektetési szervezet. A vállalat vezetését David Spirkre bízták, aki korábban a Palantirnál és az amerikai hírszerzési igazgatói hivatalban is magas beosztásban dolgozott.
A fejlesztés egyik fontos indoka az amerikai hadsereg külföldi kutyabeszerzésektől való függőségének csökkentése. A cikkben idézett adatok szerint az amerikai védelmi minisztérium több mint 2200 aktív kutyás egységet alkalmaz, a szolgálati állatok jelentős része azonban Európából származik. A beszerzések során elsősorban belga malinois-kat, német juhászkutyákat és labrador retrievereket használnak. A Warhound szerint az ellátási lánc nehézkes és geopolitikai kockázatoknak kitett, ezért az Egyesült Államokon belüli tenyésztési kapacitások megerősítését is célul tűzték ki.
A vállalkozás hangsúlyozza, hogy az állatjólét központi szerepet kap a programban. Állításuk szerint a fejlettebb genetikai eljárások és a megfelelő technológiai felszerelések révén a kutyák egészségesebbek lehetnek, és kisebb eséllyel kerülhetnek életveszélyes helyzetekbe. A cég arról is beszámolt, hogy már vettek mintákat amerikai katonai szolgálati kutyáktól, sejteket tenyésztettek ki, és genetikai módosításokon dolgoznak. A célok között szerepel többek között a csípőízületi diszplázia és az izomsorvadás kockázatának mérséklése.
Fontos ugyanakkor, hogy a vállalat ígéretei egyelőre nem tekinthetők bizonyított eredményeknek. Még nem áll rendelkezésre elegendő adat annak megítélésére, hogy a genetikai módosítások valóban képesek-e érdemben csökkenteni ezeket a betegségeket, illetve milyen hosszú távú hatásuk lehet az állatok egészségére és életminőségére. A cég tájékoztatása szerint az első ilyen kutyák megjelenését 2027 első negyedévére tervezik.
A Warhound projektje így egyszerre vet fel katonai, technológiai és etikai kérdéseket. Miközben a genetikai kutatások hozzájárulhatnak a szolgálati kutyák egészségének javításához, az is kérdés, hogy milyen határok között elfogadható az állatok genetikai átalakítása katonai célokra, és valóban biztosítható-e számukra a jobb életminőség a veszélyes feladatok végrehajtása mellett - írja az IFLScience.
