A dolgozók szerint más kórházakban ugyanazért a munkáért akár havi bruttó 260 ezer forinttal is többet kereshetnek. A kórház vezetése elismeri a bérrendezés szükségességét és tárgyalásokat folytat az érintettekkel. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy hosszabb távon biztosítható-e a súlyos sérültek zavartalan ellátása.
November 16-án egyszerre 13 szakápoló nyújtotta be felmondását a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ, korábbi nevén Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet intenzív osztályán. A Népszabadság értesülése szerint az osztályon 27–28, közvetlenül a betegek mellett dolgozó szakápoló teljesített szolgálatot, így a felmondások az érintett állomány közel felét jelentik.
A felmondások tényét az intézmény vezetése is megerősítette.
Ugyanaz a munka, akár 260 ezer forintos bérkülönbség
A konfliktus hátterében elsősorban a kórházak között kialakult jelentős fizetési különbségek állnak.
A sajtóban megjelent információk szerint az érintett szakápolók más egészségügyi intézmények bérjegyzékeit is összehasonlították saját fizetésükkel. Azt tapasztalták, hogy egyes budapesti kórházak intenzív osztályain dolgozó kollégáik havi bruttó 180–260 ezer forinttal magasabb jövedelmet kaphatnak.
A dolgozók már hónapokkal ezelőtt jelezték problémájukat a vezetőségnek. A Népszabadság beszámolója szerint korábban november 1-jétől húszszázalékos béremelésre kaptak ígéretet, ám az általuk várt rendezés végül elmaradt.
A helyzet odáig fajult, hogy november 16-án tizenhárom szakdolgozó a felmondás mellett döntött.
Megszólalt a kórház főigazgatója
Viola Árpád, a Baleseti Központ főigazgatója a HVG megkeresésére megerősítette, hogy az intézmény vezetése szeptember óta foglalkozik az intenzív és szubintenzív osztályon dolgozók béremelési igényével.
A főigazgató szerint a kórház vezetése indokoltnak tartja a fizetések rendezését, figyelembe véve a dolgozók jelentős munkaterhelését és a más budapesti intézményekben alkalmazott magasabb díjazást.
A vezetőség ugyanakkor az országos egészségügyi bérrendezés részleteinek megismeréséig türelmet kért. Az intézmény tájékoztatása szerint a dolgozóknak már ismertették a bérrendezésre vonatkozó javaslatot és a tárgyalások folytatódnak.
A kórház hangsúlyozta, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik fenntartani a biztonságos betegellátást és megtartani munkatársait.
Mi történik, ha valóban távoznak az ápolók?
A Fiumei úti Baleseti Központ az ország egyik meghatározó traumatológiai intézménye. Budapest és Pest vármegye súlyos sérültjeinek ellátásában kiemelkedő szerepet tölt be.
Az intenzív osztályon olyan betegeket is kezelnek, akik súlyos közlekedési balesetet, életveszélyes sérülést vagy jelentős műtéti beavatkozást követően folyamatos megfigyelésre és speciális ápolásra szorulnak.
Ezeknél a betegeknél a megfelelő számú, magasan képzett szakápoló jelenléte alapvető feltétele a biztonságos ellátásnak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a 13 felmondás önmagában nem jelenti az intenzív osztály leállását.
A felmondási idő alatt a dolgozók továbbra is elláthatják feladataikat, a kórház pedig más, megfelelő képzettségű munkatársak bevonásával is szervezheti az ellátást.
Az azonban egyelőre nem ismert, hogy a felmondások esetleges véglegessé válása milyen hatással lehet az intenzív osztály működésére, illetve a rendelkezésre álló ágyak számára.
Az egészségügyi miniszter is reagált
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a történtek kapcsán elismerte, hogy az egészségügyi bérezési rendszerben jelentős különbségek alakulhatnak ki az egyes intézmények között.
A kormány 2027-re tervezett szakdolgozói bérrendezése a jelenlegi bérsávok helyett olyan új bértáblát vezetne be, amelyben a végzettség és az elismert szakmai gyakorlat határozná meg az alapbért. A tervek szerint a szakdolgozói fizetések átlagosan 15 százalékkal emelkednének. A kiemelt terhelésű osztályokon dolgozók számára az intézmények külön forrásból további juttatásokat is biztosíthatnának.
Kérdés azonban, hogy az országos bérrendezés elegendő lesz-e a jelenlegi konfliktus megoldásához.
Nem csupán fizetési kérdés
Az egészségügyben dolgozók bérezése természetesen munkáltatói és munkavállalói kérdés is. Amikor azonban egy kiemelt jelentőségű traumatológiai központ intenzív osztályának szakápolói csaknem egyszerre adják be felmondásukat, a probléma már túlmutat a két fél közötti bérvitán.
A betegek szempontjából ugyanis nem az a legfontosabb, hogy melyik kórház mennyit fizet dolgozóinak, hanem az, hogy szükség esetén időben és megfelelő színvonalon hozzájussanak az életmentő ellátáshoz.
Az egészségügyi dolgozók megtartása ezért nem kizárólag bérpolitikai kérdés, hanem betegbiztonsági érdek is.
A Baleseti Központ vezetése egyelőre folytatja az egyeztetéseket. A következő hetekben dőlhet el, hogy sikerül-e megállapodni a szakápolókkal vagy az intézménynek tartósan pótolnia kell a távozó munkatársakat.
Egy biztos, hogy egy országos jelentőségű baleseti központban a szakápolók megtartása nem pusztán az intézmény belügye. Az ellátás biztonsága minden magyar beteg közös érdeke.







