HIRDETÉS

Seszták milliárdjai után jön a készpénzradar, már néhány millióért is jelentkezni kell

Az állam januártól az uniós határokon is követni akarja a bankjegyeket, a részletszabályok azonban még hiányoznak

Belföld
  • 2026.11.19. - 11:16
Cikk borítókép
A novemberben kihirdetett törvény szerint a készpénz hordozójának meg kell adnia teljes nevét, személyazonosító okmányának típusát és számát, a pénz összegét és pénznemét, továbbá annak eredetét és a szállítás célját. Képünk illusztrációNorthFoto

Egy család elad egy vidéki házat, majd az Ausztriában élő gyermekéhez indul a vételár egy részével. Egy vállalkozó készpénzt visz Szlovákiába egy jogszerű üzlethez. Egy idős házaspár pedig nem bízik a bankokban, ezért az évtizedek alatt félretett eurót magánál tartja, amikor Horvátországba költözik.

Egyikük sem bűnöző. Januártól azonban mindegyiküknek dolga lehet a magyar állammal.

2027 január 1-jétől ugyanis már nemcsak az Európai Unió külső határán kell bejelenteni a legalább 10 ezer euró értékű készpénz szállítását. A kötelezettség kiterjed Magyarország valamennyi uniós határára, vagyis az Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Románia felé utazókra is. A szabály a 10 ezer euróval azonos értékű más pénznemre is vonatkozik, ami jelenlegi árfolyamon körülbelül 3,65 millió forintos küszöböt jelent.

Ez nem készpénztilalom, nem vagyonelkobzás és nem teszi bűncselekménnyé, ha valaki több millió forintot tart magánál. A pénzt továbbra is át lehet vinni a határon. Előtte azonban be kell jelenteni, honnan származik, mi a szállítás célja, mennyit viszünk, milyen pénznemben, és ki a hordozója.

HIRDETÉS

Aki ezt elmulasztja, annak már nagyon drága lehet az utazás.

Mit kell majd bejelenteni?

A novemberben kihirdetett törvény szerint a készpénz hordozójának meg kell adnia teljes nevét, személyazonosító okmányának típusát és számát, a pénz összegét és pénznemét, továbbá annak eredetét és a szállítás célját.

HIRDETÉS

A bejelentésről igazolás készül, amelyet az utazónak magánál kell tartania és ellenőrzéskor a készpénzzel együtt be kell mutatnia. Ha ennek nem tesz eleget, a hatóság intézkedhet a pénz zár alá vételéről.

A részletszabályok azonban még nem teljesek. A törvény felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben jelölje ki a készpénztranzit-ellenőrző hatóságot, valamint meghatározza a bejelentés módját, igazolását és az ellenőrzés menetét. A jelenlegi szöveg alapján tehát már tudjuk, hogy lesz bejelentési kötelezettség, de azt még nem, hogy pontosan milyen internetes vagy papíralapú felületen, mennyivel az indulás előtt, és milyen eljárásban kell teljesíteni.

Ez nem jelentéktelen részlet. Az érintettnek tudnia kell, hogy egy váratlan utazás előtt elegendő-e néhány perces elektronikus nyilatkozat, vagy hosszabb ügyintézésre kell készülnie. A jogkövető magatartás csak akkor kérhető számon tisztességesen, ha a kötelezettség egyszerűen megismerhető és teljesíthető.

HIRDETÉS

A kormánynak ezért jóval január előtt közérthető tájékoztatást kellene adnia, több nyelven, valamennyi határátkelőre és közlekedési módra kiterjedően. Egy rosszul észrevehető hivatali aloldal nem lesz elegendő.

De hol ellenőriznek, ha nincs határellenőrzés?

A schengeni térség egyik legfontosabb vívmánya, hogy a belső határokon nincs rendszeres személyellenőrzés. Ebből azonban nem következik, hogy a rendőrség vagy más kijelölt hatóság semmilyen ellenőrzést nem végezhet.

HIRDETÉS

Közúton, vasúton, repülőtéren vagy akár a határ térségében továbbra is lehetnek kockázatelemzésen alapuló, szúrópróbaszerű intézkedések. A schengeni szabadság nem azt jelenti, hogy a határ láthatatlanná válásával az országok lemondtak minden bűnüldözési jogosítványukról.

A döntő kérdés az arányosság. Ha az új szabály rendszeres, minden utazót érintő határellenőrzéssé változna, az már ütközhetne a schengeni rendszer lényegével. Ha viszont csak ritka és kiszámíthatatlan mobil ellenőrzések történnek, felmerül, mennyire lesz visszatartó ereje a kötelezettségnek.

A készpénzfüggöny különös függöny. Annak, aki betartja a szabályt, láthatóvá kell válnia, aki viszont tudatosan kijátssza, megpróbálhat elbújni mögötte.

HIRDETÉS

Akár a pénz felét is elviheti a bírság

Az új szabály a már működő külső határos szankciórendszerre utal vissza. Eszerint a bejelentés teljes elmulasztása esetén 10 és 20 ezer euró között az összeg 10 százaléka, 20 és 50 ezer euró között 30 százaléka, 50 ezer euró fölött pedig 50 százaléka lehet a bírság.

Ha valaki például 60 ezer eurót visz magával bejelentés nélkül, a bírság elméletileg elérheti a teljes összeg felét. Hiányos bejelentésnél a bejelentett és a tényleges összeg közötti különbözet alapján számolhatnak.

A készpénz eredetének vizsgálatára a hatóság a jelenlegi külső határos rendszerben az összeg jelentős részét 30 napra zár alá veheti, és az időtartam meghatározott esetben akár 90 napra is meghosszabbítható. A jogszerű eredetet igazoló dokumentumoknak ezért komoly jelentőségük lehet.

HIRDETÉS

Egy ingatlan-adásvételi szerződés, banki készpénzfelvételi bizonylat, hagyatékátadó végzés vagy vállalkozási dokumentum nem azért fontos, mert az állampolgárnak eleve bizonyítania kellene az ártatlanságát. Hanem azért, mert egy ellenőrzés során gyorsan tisztázhatja, hogy a pénz mögött jogszerű gazdasági esemény áll.

Miért volt szükség az új szabályra?

A törvény hivatalos indokolása szerint a Moneyval, az Európa Tanács pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szakértői testülete hiányosságként azonosította, hogy Magyarország az uniós belső határokon nem ellenőrzi megfelelően a nagy összegű készpénz mozgását.

Az Európai Unión kívülről érkező vagy oda távozó utasokra eddig is vonatkozott a 10 ezer eurós küszöb. A magyar módosítás ezt a rendszert terjeszti ki az uniós tagállamok közötti magyar határokra.

A cél védhető. A készpénz különösen vonzó a szervezett bűnözés számára. Gyorsan mozgatható, nem hagy banki átutalási nyomot, és önmagában nem árulja el, kihez tartozott korábban. Korrupciós pénzek, adócsalásból származó összegek, kábítószer-kereskedelem bevételei és illegális üzletek finanszírozása egyaránt mozoghat bankjegyekben.

A kérdés nem az, szükség van-e ellenőrzésre. Hanem az, hogy a választott módszer valóban a kockázatos pénzt találja-e meg, vagy elsősorban azokat veszi nyilvántartásba, akik amúgy is hajlandók bejelentést tenni.

A bűnöző ismeri a küszöböt

A szervezett bűnözés egyik jellemzője, hogy alkalmazkodik a szabályokhoz. A szállítandó összegek feldarabolása, több közreműködő alkalmazása vagy más vagyoni formák használata csökkentheti az egyszerű összeghatár hatékonyságát. A kriptoeszközöket pedig ez a konkrét készpénzszállítási szabály nem fogja meg, bár azokra más pénzmosás elleni előírások vonatkoznak.

Ez nem teszi értelmetlenné a bejelentést. A nyilatkozatokból útvonalak, ismétlődő szállítások és kockázatos kapcsolatok rajzolódhatnak ki. Egyetlen szabály ritkán állítja meg a pénzmosást, de értékes adatot adhat a pénzügyi nyomozóknak.

Éppen ezért fontos tudni, mi történik majd ezekkel az adatokkal. Ki fér hozzá a készpénz eredetére és céljára vonatkozó információkhoz? Mennyi ideig őrzik meg őket? Összekapcsolhatók-e más hatósági adatbázisokkal? Milyen jogorvoslat illeti meg azt, akinek a pénzét alaptalanul tartják vissza?

A mostani törvény több ilyen részletet a későbbi végrehajtási szabályozásra hagy. A hatékonyság mellett ezért adatvédelmi és jogállami garanciákra is szükség lesz. A pénzmosás elleni küzdelem nem válhat korlátlan felhatalmazássá minden, készpénzt használó polgár pénzügyi életének feltérképezésére.

Seszták erdei milliárdjai után különösen erős a kép

Az időzítés óhatatlanul összekapcsolja az új szabályt a Seszták Miklós ellen folyó büntetőeljárással, amelyben a hatóságok mintegy 6,46 milliárd forintnyi, részben elásott, részben épületekben és széfekben elrejtett készpénzt foglaltak le.

Nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy a két esemény között közvetlen jogalkotási kapcsolat lenne. A határszabály nem a Seszták-ügy miatt, hanem nemzetközi pénzmosás elleni ajánlások teljesítésére született. A politikai kép mégis nehezen kerülhető meg.

Miközben az állam milliárdokat keres erdőkben és raktárakban, januártól már azt is tudni akarja, ha egy polgár néhány millió forintnyi megtakarítással átlépi az osztrák vagy a szlovák határt.

Ez önmagában nem igazságtalanság. De erős kötelezettséget ró az államra, ha szigorúan ellenőrzi a magánember bőröndjét, legalább ugyanilyen elszántan kell követnie a közpénz útját a döntéshozói irodától a titkos rejtekhelyig.

A jogkövető utazónak januártól be kell jelentenie a pénzét. A kormány feladata pedig az lesz, hogy bebizonyítsa, nemcsak a bejelentett milliókat látja, hanem az elrejtett milliárdokat is.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS