Rendkívül erős El Niño van kialakulóban a Csendes-óceánon , amit a brit Meteorológiai Szolgálat példátlannak nevez. Szakértők szerint az óceán felszíni hőmérséklete egyes területeken több mint 3°C-kal meghaladhatja a normát.
A Met Office hosszú távú előrejelzésekért felelős vezetője, Adam Scaife, példátlannak nevezte a jelenséget: azt mondta, soha nem látott még ilyen erős El Niño jelet.
Ahogy a kiadvány kifejtette, az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely általában két-hét évente fordul elő, és körülbelül egy évig tart. Ebben az időszakban a Csendes-óceán feletti passzátszelek, amelyek általában keletről nyugatra fújnak, gyengülnek, vagy akár irányt is változtatnak, aminek következtében a meleg tengervíz kelet felé mozdul. Az óceánból jelentős mennyiségű hő jut a légkörbe, megemelve az átlaghőmérsékletet és megváltoztatva a csapadékeloszlást.
A tudósok szerint az El Niño akkor fordul elő, amikor a Csendes-óceán egy régiójában a tengerfelszín hőmérséklete legalább 0,5 Celsius-fokkal az átlag felett van. A jelenlegi mérések szerint az eltérés már jóval meghaladja a 2 fokot, a Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint pedig az év későbbi szakaszán a csúcspontján meghaladhatja a 3 fokot.
A cikk megjegyezte, hogy ilyen értéket még nem regisztráltak az 1950 óta tartó teljes mérési időszakban, és a jelenlegi El Niño a 19. század óta a legerősebb lehet. Más éghajlati előrejelzések nem zárják ki a még szélsőségesebb eltérést – akár 4 Celsius-fokot is.
„A jelenséget tovább súlyosbíthatja az a tény, hogy nemcsak az óceán felszíne szokatlanul meleg. Egyes területeken, 100 méteres mélységben, a hőmérséklet körülbelül 8 Celsius-fokkal magasabb a szokásosnál. Ez a hatalmas melegvíz-tömeg egyfajta energiatartalékként szolgálhat, amely tovább táplálja az El Niño jelenséget” – magyarázta a cikk.
A szerzők szerint a hatások már most is érezhetők a világ időjárási mintázataiban. Dél-Ázsiában az El Niño jelenséget jellemzően gyengébb délnyugati monszun kíséri, és a 2026-os monszuncsapadék mennyisége már jóval az átlag alatt van. A Karib-térségben és a trópusi Atlanti-óceán feletti légköri változások azonban visszafoghatják a hurrikántevékenységet, mivel ebben a szezonban eddig csak három elnevezett vihar alakult ki.
Másutt a hatás súlyosabb lehet: Ausztráliában megnövekedett aszály- és erdőtüzek kockázata, míg Peruban, Ecuadorban és az Egyesült Államok déli részén fokozódhatnak az árvizek. Az El Niño hatása azonban epizódonként változik, így lehetetlen pontosan megjósolni az egyes régiókra gyakorolt hatását.
A Meteorológiai Szolgálat szerint az El Niño nem játszott jelentős szerepet az idei nyári rekordhőhullámokban, de erősebb hatással lehet az őszi és kora téli időjárásra.
Északnyugat-Európában, különösen az Egyesült Királyságban, megnőhet az esős és viharos időszakok valószínűsége. Érdekes módon a tél későbbi szakaszában az El Niño a hidegebb időjárás valószínűségét is növelheti, írja az újság.
A cikk megjegyzi, hogy a legnagyobb globális hatás azonban a további felmelegedés lehet. Az El Niño idején az óceánból kibocsátott hő hozzájárul az emberi tevékenységek okozta felmelegedéshez.
Nick Dunstone, a Meteorológiai Hivatal klimatológusa szerint ez a hatás különösen az El Niño téli csúcsát követő naptári évben hangsúlyos.
Ezért a Meteorológiai Szolgálat nagy valószínűséggel úgy tartja, hogy 2027 megdönti a globális hőmérsékleti rekordot, és átveszi a feljegyzett legmelegebb év címét 2024-től – írta az Unian.
