Újabb veszélyes szintre emelkedett a feszültség Észak- és Dél-Korea között egy szeptemberi aknarobbanás miatt. Észak-Korea október 6-án visszautasította Szöul vádját, amely szerint Phenjan által telepített akna robbant fel a két országot elválasztó demilitarizált övezetben, és arra figyelmeztetett, hogy „azonnali és erőteljes ellenlépést” tesz, ha Dél-Korea megsérti az általa sajátjának tekintett területet.
A vita középpontjában a szeptember 21-én történt robbanás áll. Három dél-koreai katona sérült meg, közülük ketten súlyosan. A dél-koreai hadsereg az ENSZ Parancsnokságával közösen vizsgálta meg az esetet, és Szöul szerint a tudományos és helyszíni bizonyítékok azt mutatják, hogy egy Észak-Korea által telepített gyalogsági akna robbant fel a katonai demarkációs vonal déli oldalán. Dél-Korea ezért azt állítja, hogy Phenjan megsértette a koreai háborút lezáró fegyverszüneti megállapodást.
Észak-Korea teljesen másképp értékeli a történteket. A külügyminisztérium a KCNA állami hírügynökségen keresztül kiadott közleményében előre megtervezett színjátéknak nevezte a dél-koreai vizsgálatot. Phenjan szerint Szöul megpróbálja Észak-Koreára hárítani a felelősséget, hogy ezzel igazolhasson későbbi diplomáciai vagy katonai intézkedéseket. Az észak-koreai vezetés egyben súlyos provokációnak és saját szuverenitása megsértésének nevezte a dél-koreai állításokat.
Phenjan figyelmeztetése rendkívül kemény volt. Az észak-koreai külügyminisztérium közölte: ha Dél-Korea akár egy milliméterrel is átlépi a határt, az észak-koreai határőrség azonnal és erőteljesen reagál. Ez azért különösen veszélyes, mert a két fél között vita van arról is, pontosan hol húzódik a katonai demarkációs vonal egyes szakaszokon.
A több mint 200 kilométer hosszú demarkációs vonalat mintegy 1900 jelzés mutatja, ezek közül azonban több nehezen azonosíthatóvá vált az elmúlt évtizedekben. Dél-Korea éppen ezért tárgyalást javasolt Phenjannak a határ pontosításáról, hogy csökkentsék egy véletlen katonai összecsapás kockázatát. Észak-Korea azonban egyelőre nem mutat hajlandóságot az egyeztetésre.
Szöul közben megkezdte az észak-koreainak tartott aknák eltávolítását. A dél-koreai hadsereg azt követeli Phenjantól, hogy kérjen bocsánatot a sérült katonáktól, és távolítsa el azokat az aknákat, amelyeket a demarkációs vonal déli oldalán helyezett el. Dél-Korea emellett válaszintézkedéseket is előkészít, bár ezek pontos tartalmát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Az észak-koreai vezetés az aknamentesítési munkálatokat is veszélyesnek tartja. Phenjan közölte, hogy nem foglalkozik azzal, milyen műveleteket végez Dél-Korea a saját oldalán, de ha az aknamentesítés során dél-koreai katonák átlépnek az Észak által elismert határon, annak súlyos következményei lehetnek. Phenjan szerint egy esetleges újabb incidensért teljes egészében Szöul viselné a felelősséget.
A határ menti helyzet már az aknarobbanás előtt is feszült volt. Dél-Korea szerint Észak-Korea 2024 óta jelentősen megerősíti a határvédelmét, 2026-ban pedig akár hétezer munkást is mozgósított aknák telepítésére és kerítések építésére. A munkálatok során több alkalommal észak-koreai katonák is átlépték a demarkációs vonalat.
A mostani konfliktust tovább súlyosítja, hogy Phenjan gyakorlatilag befagyasztotta a két Korea közötti politikai párbeszédet. Észak-Korea 2023 óta ellenséges államként kezeli Dél-Koreát, és nem válaszol Szöul tárgyalási kezdeményezéseire. Kim Dzsong Un húga, Kim Jo Dzsong már néhány nappal korábban is visszautasította a dél-koreai bocsánatkérési követelést, és tagadta, hogy Észak-Korea szándékosan helyezett volna el aknákat a vitatott területen.
A konfliktus azért is különösen kockázatos, mert Észak- és Dél-Korea jogilag továbbra is háborúban áll egymással. Az 1950 és 1953 között zajló koreai háborút ugyanis nem békeszerződés, hanem fegyverszünet zárta le. A demilitarizált övezet ezért a világ egyik legveszélyesebb és leginkább militarizált határvidéke maradt.
A mostani aknavita önmagában még nem jelenti azt, hogy fegyveres konfliktus készülne, de az egyre keményebb fenyegetések és a határ pontos helyével kapcsolatos nézeteltérések növelik egy félreértés vagy véletlen összecsapás veszélyét. Különösen azért, mert miközben Dél-Korea aknákat távolít el és válaszlépéseket készít elő, Észak-Korea már előre közölte: akár egy minimálisnak ítélt határsértésre is azonnal reagálhat - írta meg a Reuters.
