A kínai Csang'e-7 robotűrhajó tervezett felbocsátása, amelynek célja a Hold déli pólusának vízjég utáni kutatása, „nem történhet meg a tervezett időszakban idén” – áll a kínai űrmérnöki hivatal közleményében, amelyet a kínai állami média is megosztott.
A misszió várhatóan vasárnap este, vagy pekingi idő szerint hétfő reggel indult volna el Dél-Kína Hajnan tartományából. A hivatalos közlemények nem részletezték, hogy Kína mikor kísérelheti meg elindítani a missziót – írja a CNN.
A késedelem pontos oka nem világos. Az állami média csak annyit közölt, hogy a „holdszonda nem felel meg az indítási feltételeknek”, és az „értékelést az óvatosság, a megbízhatóság és a küldetés abszolút sikerének elvét követve végezték”.
Wiphu Rujopakarn, a Thaiföldi Nemzeti Csillagászati Kutatóintézet (NARIT) ügyvezető igazgatója hétfőn a CNN-nek azt mondta, hogy a misszió várhatóan jövőre kerül sorra, esetleg a tavasz vagy a nyár közepén esedékes két időszak egyikében. A kínai csapattól kapott frissítéseket a küldetésről, ugyanis a NARIT azon hét nemzetközi partnerség közé tartozik, amelyek kutatóeszközöket készítettek elő a szonda részeként.
A késés hossza a küldetés technikailag kihívást jelentő és „példátlan” jellegének köszönhető, amelyben a szondának pontos pályára kell állnia ahhoz, hogy később optimális helyen landolhasson a Holdon – mondta Wiphu.
„Senki sem próbált még űrhajót küldeni a Hold déli pólusán lévő kráter peremére leszállni, és ez rendkívül nehéz” – mondta, hozzátéve, hogy az indítási ablak minden évben „nagyon rövid”.
Wiphu szerint a késés fő oka az időjárás, konkrétan a magasabban fújó szél volt.
„Nem lehetetlen, hogy más szempontok is felmerülhetnek” – mondta, hozzátéve, hogy még ha további technikai problémák is adódtak volna, azok valószínűleg nem okoztak volna ekkora késést, ha nem lett volna a szűk indítási időablak.
A Csang'e-7 eredetileg az első olyan szonda lett volna, amely közvetlenül elemzi a Holdon lévő vizet. A küldetésterv összetett volt, és egy robot „hopper”-t is magában foglalt, amely a leszállóegységről indulva navigál a Hold déli pólusának krátereihez, jég után kutatva.
Bár az Egyesült Államok észlelte a vízjégraktárak méretét, és megkezdte azok becslését a Föld körül keringő műholdak távérzékelői segítségével, soha nem sikerült szondát küldeniük a forrás felkutatására.
Az Egyesült Államok és Kína is versenyben áll a Hold déli sarkvidékén épülő településekért. A vízkészletek megértése és hasznosítása kulcsfontosságú a Hold fejlődéséhez.
Egy texasi székhelyű cég, az Intuitive Machines, 2025-ben vízkereső fúrót küldött a Holdra, de az űrhajó leállt, miközben megpróbált leszállni a déli pólus hírhedt veszélyes terepére, és nem tudta teljesíteni küldetésének céljait.
A Csang'e-7 indítási késése az űrverseny ezen fejezetét – ahogy az amerikai tisztviselők a Kínával kialakult patthelyzetre utaltak – újra versenyképes alapokra helyezheti.
Az Egyesült Államoknak több űrhajója is tart ugyanabba a holdrégióba, amelyet a Chang'e-7 is célba vesz a következő évben. A pittsburghi székhelyű Astrobotic Technologies vállalat akár 2026 végén is felbocsáthatja Griffin leszállóegységét a Hold déli pólusára. Jeff Bezos űrvállalkozása, a Blue Origin pedig azt tervezi, hogy jövőre akár két robot leszállóegységet is küld a Holdra, amelyek közül az egyik a VIPER rover lehet, egy kifejezetten a NASA által vízjég és más holdi erőforrások felkutatására tervezett kutatórobot.
Az a meggyőződés, hogy a Hold déli pólusa hatalmas mennyiségű fagyott vizet tartalmaz, kulcsfontosságú oka annak, hogy ez a régió vált a nemzetközi verseny fő helyszínévé. Az erőforrás óriási értéket képvisel a mélyűr-kutatás és a potenciális holdbázis szempontjából, mivel belélegezhető levegővé, ivóvízzé vagy akár rakéta-üzemanyaggá alakítható.
James Head, a Brown Egyetem emeritus professzora – aki a NASA Apollo holdprogramján dolgozott – szerint jelenleg nem ismert, hogy elegendő mennyiségű vízjég van-e jelen ahhoz, hogy ilyen célokra hasznos legyen. Hozzátette, hogy a Csang'e-7 „fontos előrelépést tehet ebben a kérdésben, élesebbé és fókuszáltabbá teheti a kísérleteket a további kutatások és tesztelések érdekében”.
Yuqi Qian, a Hongkongi Egyetem holdkutató geológusa a CNN-nek elmondta, hogy a Chang'e-7-tel Kína holdprogramja „egy kutatóprogramból egy erőforrás-hasznosító programba” vált át.
„Látható, hogy Kína és más országok esetében a Hold felfedezésétől és a Föld erőforrásainak felhasználásától a fenntarthatóbb holdkutatás felé haladunk, amely a holdi erőforrásokat használja fel” – mondta.
