Egyetlen súlyos leégés is hosszú távú következményekkel járhat a bőr számára – derül ki egy friss kutatási összegzésből.
A JAMA Dermatology című szaklapban megjelent metaanalízis 17 tanulmány több mint 321 ezer résztvevőjének adatait vizsgálta, és összefüggést talált a fájdalmas, hólyagos vagy súlyos napégések, valamint a bőrlaphámrák kialakulásának magasabb kockázata között - írja a ScienceAlert.
A kutatók szerint azoknál, akik életük során közepes gyakorisággal szenvedtek el súlyos napégést, 51 százalékkal nagyobb volt a bőrlaphámrák kialakulásának esélye azokhoz képest, akiknek nem volt ilyen előzményük. A gyakran leégőknél a kockázat 69 százalékkal volt magasabb. Különösen aggasztó, hogy a gyerekkorban elszenvedett gyakori és súlyos napégések esetében akár háromszoros kockázatot is megfigyeltek.
A jelenség hátterében az ultraibolya sugárzás okozta DNS-károsodás állhat. Bár a leégés fájdalma és bőrpírja néhány nap alatt elmúlhat, a sejtekben bekövetkezett genetikai károsodás nem feltétlenül tűnik el nyomtalanul. A szervezet ugyan megpróbálja kijavítani a sérült DNS-t, ám a javítás során hibák keletkezhetnek, amelyek idővel felhalmozódva hozzájárulhatnak a bőrrák kialakulásához.
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kutatás bizonyossága nem tökéletes, részben azért, mert a résztvevőknek korábbi napégéseikre kellett visszaemlékezniük. Ráadásul nehéz teljesen elkülöníteni a napégések hatását az egész életen át tartó UV-sugárzástól, hiszen aki gyakran ég le, általában több időt is tölthet erős napsütésben. Ettől függetlenül az eredmények megerősítik, hogy a súlyos napégések megelőzése különösen fontos gyermek- és serdülőkorban.
A kutatások szerint nemcsak a bőrlaphámrák, hanem más bőrdaganatok, köztük a melanoma és a bazálsejtes karcinóma kockázata is összefügghet a korábbi súlyos napégésekkel. A szakértők ezért azt javasolják, hogy érdemes kerülni a legerősebb, déli napsütést, árnyékot keresni, valamint ruházattal, kalappal és megfelelő fényvédő használatával védeni a bőrt. Bár a korábbi leégéseket már nem lehet meg nem történtté tenni, az újabb károsodások megelőzésével jelentősen csökkenthető a további kockázat.
