Az elmúlt évtizedben a Szahara sivatagból származó por koncentrációja Európában 10–25%-kal nőtt, az Egyesült Királyságban pedig az ilyen szállítással összefüggő légszennyezés közel 50%-kal.
A szakértők állítólag több mint 18 500 napi mérést elemeztek 103 európai megfigyelőállomásról. A legmagasabb koncentrációkat a kontinens déli részén, különösen Spanyolországban és a Kanári-szigeteken mérték, amelyeken keresztül a szaharai por leggyakrabban Európába jut.
A fő ok az észak-afrikai elsivatagosodás fokozódása volt, amelyet a globális felmelegedés és az emberi tevékenységek gyorsítanak fel. A porviharok száma állítólag szinte változatlan maradt, de jelentősen erősebbek lettek, és több port szállítanak észak felé.
A porkoncentráció emelkedéséről azt állítják, hogy összefüggésben áll a szívroham és az akut légzőszervi megbetegedések okozta halálesetek számának növekedésével. A szennyezett levegőnek való hosszú távú kitettség növeli az asztma, a krónikus hörghurut és más tüdőbetegségek kockázatát is.
A gyermekek, az idősek és a krónikus betegségben szenvedők különösen veszélyeztetettek. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a köhögés, a légzési nehézség, a mellkasi szorítás, valamint a szem, az orr és a torok irritációja.
Egy másik jól ismert következmény az úgynevezett „véreső”. A csapadék során a cseppek megkötik a por részecskéit, ezért az eső után vörösesbarna foltok maradnak az autókon, ablakokon és más felületeken.
Ezenkívül a por a napelemek hatékonyságát is csökkenti. A lerakódott részecskék elzárják a napfényt, 15–30%-kal csökkentve az áramtermelést, heves porviharok esetén pedig a veszteség meghaladhatja az 50–80%-ot.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a további éghajlati felmelegedés csak súlyosbítja a problémát – írja az Unian.
