Kétszeresére hízhat a kínai űrállomás

A bővítés a kínai közlések alapján 2027-ben kezdődhet, de a hatmodulos konfiguráció kialakításának ütemtervét egyelőre nem tették közzé.

A mostani, T alakú űrállomás három fő elemből áll: a Tienho központi modulból, valamint a Ventien és a Mengtien laboratóriumi modulokból. A következő lépés egy új bővítőmodul lehet, amelyet a Tienho elülső dokkolópontjára csatlakoztatnának. Ettől az állomás szerkezete kereszt alakúvá válna, és több új dokkolóhelyet, laboratóriumi kapacitást, valamint külső kísérleti platformot kaphatna.

Kínai szakmai források már korábban is jelezték, hogy a Tienkungot eleve úgy tervezték, hogy bővíthető legyen. A központi modul előre kialakított csatlakozási lehetőségekkel rendelkezik, és a tervek szerint az állomást négy-, majd legfeljebb hatmodulos együttessé fejlesztik, így a rendszer akár 180 tonnás konfigurációban is működhet alacsony Föld körüli pályán.

Önmagában ez is azt mutatja, hogy Kína a Tienkungot nem egyszerűen egy nemzeti presztízsprogramként kezeli, hanem hosszú távon fenntartható, bővíthető és akár nemzetközi együttműködésekre is alkalmas űrlaboratóriumi platformként.

A bővítés egyik közvetlen oka, hogy az állomás tudományos kapacitása gyorsan telítődik. Az elmúlt években nagy számú orvostani, biológiai, fizikai, anyagtudományi és más technológiai kísérletet hajtottak végre a Tienkungon, és az emberes űrprogram hivatalos adatai szerint 2025 végéig több mint 450 terabájtnyi tudományos adat érkezett vissza a Földre. Igény azonban lenne ennél jóval többre is.

A nagyobb állomás több kísérleti racknek, több külső hasznos tehernek, több dokkoló űreszköznek és több nemzetközi kutatási programnak adhat helyet. A kínai források szerint az új modul a Tienho központi modulnál is nagyobb lehet, és több új csatlakozási pontot biztosítana a későbbi laboratóriumi egységek számára.

A jelenlegi információk alapján 2027-ben a negyedik, többfunkciós modul felbocsátása lehet az első konkrét lépés az „átépítés” során, melynek végére a Tienkung a kétszeresére hízhat.

A fejlesztésnek azonban geopolitikai jelentősége is van, hiszen a Nemzetközi Űrállomás jövője véges. A NASA az ISS-t már 2030-ban le akarta állítani, és az amerikai tervek szerint onnantól a magánszektor venné át a főszerepet, kereskedelmi űrállomásokkal. Csakhogy az alternatíváknak szánt projektek csúsznak. Ez Kína számára stratégiai lehetőség, hiszen előfordulhat, hogy néhány évre a Tienkung lesz az egyetlen stabilan működő, ráadásul állami hátterű, folyamatosan lakható állomás az űrben.

Kína egyébként régóta hangsúlyozza, hogy a Tienkungot nemzetközi együttműködések előtt is megnyitná.

A hivatalos közlések szerint az űrállomás külföldi tudományos kísérletek, nemzetközi hasznos terhek, valamint később akár külföldi űrhajósok és rakományspecialisták fogadására is alkalmas lehet – azaz vonzó azoknak az államoknak, amelyeknek nincs saját emberes űrprogramjuk, de szeretnének hozzáférni a mikrogravitációs kutatási lehetőségekhez. Idén áprilisban már ki is választották az első két pakisztáni űrhajóst, akik közül legalább egy a jövőben feljuthat a kínai állomásra.

A 180 tonnás Tienkung még bővített formájában is jóval kisebb lenne, mint a több mint 400 tonnás Nemzetközi Űrállomás, de nagyon igaz rá, hogy jókor van jó helyen ahhoz, hogy megerősítse Kína űrhatalmi ambícióit.