A kutatók újra megvizsgálták a Flores szigetén talált, mindössze 1,06 méter magas „hobbit”, a Homo floresiensis legismertebb, LB1 jelű csontvázát.
A 2003-ban Indonéziában felfedezett emberféle különleges testfelépítése miatt évtizedek óta komoly tudományos vita tárgya: rendkívül alacsony termete és apró agya mellett több olyan csonttani jellemzőt is hordozott, amelyek az ember korai rokonaira emlékeztettek.
Az új kutatás ezúttal elsősorban a medencecsontokra összpontosított. A kutatók a hobbit medencéjét mai emberek, emberszabású majmok, valamint különböző kihalt emberelődök csontjaival hasonlították össze. Az eredmény meglepő képet rajzolt ki: az LB1 medencéje sokkal inkább a Homo nemzetség más, pleisztocén kori képviselőire, például a Homo erectusra hasonlított, mint az Australopithecusokra, köztük a híres „Lucyra”.
Ez azért fontos, mert a medence formája sokat elárul arról, hogyan közlekedett az adott emberféle. Az eredmények szerint a Homo floresiensis valószínűleg határozottan két lábon, felegyenesedve járt, és mozgása több szempontból közelebb állhatott a modern emberéhez, mint azt korábban gondolták. Ugyanakkor nem lehetett különösebben gyors járó, és feltehetően hosszú távú gyaloglásra sem volt annyira alkalmas, mint a mai ember. Bizonyos, fára mászással összefüggő viselkedések sem zárhatók ki.
A felfedezés azonban nem oldja meg a „hobbit” származásának egyik legnagyobb rejtélyét. A kutatók továbbra is két fő lehetőséget tartanak valószínűnek. Az egyik szerint a Homo floresiensis a Homo erectus egy Floresre került, majd a szigeti elszigeteltség miatt fokozatosan törpévé vált populációjából fejlődött ki. A másik elmélet szerint egy már eleve kis termetű, korai Homo-faj leszármazottja lehetett. Az új medenceelemzés inkább az első emberi vonalhoz való közelséget erősíti, de önmagában nem dönti el, pontosan honnan származott ez a különös emberféle.
A „hobbit” tehát a jelek szerint sokkal emberibb módon mozoghatott, mint ahogy különleges külseje alapján elsőre gondolnánk. A nagyjából 100–60 ezer évvel ezelőtt Floresen élő Homo floresiensis története azonban továbbra is tele van megválaszolatlan kérdésekkel - írja a LiveScience.
