Az Egyesült Államok Védelmi Hírszerző Ügynöksége (DIA) közzétette a legfrissebb jelentését az űrben megjelent biztonsági kihívásokról, amelyben egy lenyűgöző minőségű, 2024-ben készült felvétel is helyet kapott Kína titokzatos Shenlong űrrepülőgépéről. A kommersz műhold által készített, pixelenként 4,5 centiméteres felbontású fénykép részletesen mutatja be a manőverező járművet és a nyitott raktérajtóit.
Egy amerikai katonai hírszerző ügynökség által nyilvánosságra hozott felvétel soha nem látott részletességgel mutatja be Kína titkos űrrepülőgépét, a Shenlongot. A fotón jól kivehető, hogy az űrrepülőgép egy másik, Föld körüli pályán keringő, napelemekkel felszerelt űreszközzel van összekapcsolódva.
A felvételt még 2024-ben rögzítette a Vantor (korábbi nevén Maxar Technologies) WorldView–3 nevű képalkotó műholdja mindössze 90 kilométeres távolságból. Bár földi csillagászati megfigyelők korábban is fotózták már a Shenlongot a pályáján, a mostani, űrből készült kép pixelenként 4,5 centiméteres felbontással olyan új részleteket tár fel, amelyek eddig rejtve maradtak. A fotó a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) Challenges to Security in Space című új jelentésében jelent meg, amely a világűrben zajló katonai és technológiai fejleményeket értékeli.
Nyitott raktérajtók és rejtélyes küldetések
A közzétett képen jól látszanak a Shenlong rakományraktárának nyitott ajtajai is. Ezek a rekeszek komoly nyomokat adhatnak arról, hogy pontosan milyen feladatokat lát el a jármű a negyedik, 2026 februárjában indult küldetése során. A kínai űrhatóságok eddig szűkszavúan nyilatkoztak a programról, csupán annyit közöltek, hogy a tesztek célja a békés űrfelhasználást elősegítő, megfizethetőbb és kényelmesebb technológiák tökéletesítése.
A független megfigyelők és elemzők azonban többször is rögzítették, hogy az űrrepülőgép különféle objektumokat bocsát ki magából a pályáján. Például 2026 júniusában a LeoLabs űrkutatási cég észlelt egy újabb, a Shenlong közeléből kilökött tárgyat. Hasonló események kísérték a korábbi, harmadik missziót, valamint a 2023-as második küldetést is, amelynek során az űrrepülőgép valószínűleg úgynevezett közelségi és találkozási (RPO) műveleteket hajtott végre – vagyis szándékosan manőverezett más űreszközök közvetlen közelében. Egy másik elmélet szerint a leszállás előtt egyszerűen csak a feleslegessé vált hardverelemektől szabadul meg az űrhajó.
Párhuzamok az Egyesült Államok programjával
Kína titokzatos űrrepülőgép-programja szinte elkerülhetetlenül összehasonlításra ad okot az Egyesült Államok hasonló katonai projektjével. Az amerikai Űrhaderő ugyanis a Boeing által gyártott, szintén autonóm X–37B robot űrrepülőgépet üzemelteti, amelyről ugyancsak rendkívül kevés részletet hoznak nyilvánosságra.
Az amerikai fél is ritkán oszt meg vizuális anyagokat: 2025 februárjában tettek közzé egy ritka fotót az X–37B-ről a világűrben (amelyen szintén nyitott raktérajtókkal szerepelt), 2023-ban pedig egy hivatalos festményt is kiadtak, amelyen egy hasonló gép egy műhold elfogását gyakorolja.
A mostanihoz hasonló hírszerzési és katonai fotók megjelenése jól mutatja, hogy a világűrben zajló nagyhatalmi versenyben mindkét fél keresi a módját annak, hogy finoman jeleztesse technológiai képességeit, anélkül hogy minden részletet a nyilvánosság elé tárna – írta a Space.
