A Városligetben rendezik meg az AI Summit Budapest 2026 konferenciát. Több mint 300 előadó, technológiai óriásvállalatok képviselői, kutatók, üzleti vezetők és döntéshozók keresik majd a választ arra a kérdésre, amely ma már nem csupán a mérnököket érinti: mit tesz velünk a mesterséges intelligencia és Magyarország hogyan lehet a technológiai átalakulás nyertese, nem pedig egyszerű követője?
Néhány évvel ezelőtt a mesterséges intelligenciáról szóló konferenciákon még azt találgatták, mire lesz képes egyszer az AI. 2026-ban ez a kérdés lényegében eldőlt, a mesterséges intelligencia már dolgozik.
Elemzi a vállalatok adatait, szöveget ír, képet és videót készít, ügyfelekkel kommunikál, orvosi diagnosztikát támogat, programoz, pénzügyi folyamatokat vizsgál, gyárakat optimalizál és egyre több esetben már nem egyszerűen válaszol az ember kérdéseire, hanem önállóan tervez és hajt végre feladatokat.
Ezért lehet különösen érdekes az idei AI Summit Budapest, amelyet szeptember 7–8-án rendeznek meg a Városligetben, elsősorban a Magyar Zene Házában, a Néprajzi Múzeumban és az AI Summit Campus szabadtéri területein. Két nap alatt tíz színpadon több mint háromszáz előadó szerepel, a program pedig tizenöt tematikus szekció köré szerveződik.
Kánaán vagy világvége?
Már a nyitóelőadás címe is pontosan jelzi, hogy milyen alapvető kérdéseket feszeget majd a konferencia: „Kánaán vagy világvége? Mit hoz nekünk az AI?”
A szeptember 7-i nyitóelőadást a program szerint Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter tartja. Ugyanezen a délelőttön szó lesz többek között az ember szerepéről a technológiai robbanás korában, az AI társadalmi célú felhasználásáról, az egészségügyi mesterséges intelligenciáról és a vállalati AI-ügynökök megjelenéséről is.
És talán éppen ez az AI Summit legérdekesebb sajátossága. Nem azt akarja bizonygatni, hogy létezik mesterséges intelligencia. Ezt ma már mindenki tudja. A kérdés az, mit kezdünk vele.
Ki fogja irányítani?
Ki birtokolja az adatokat?
Mely vállalatok és mely országok jutnak versenyelőnyhöz általa?
Milyen munkahelyek tűnhetnek el és milyenek születhetnek helyettük?
Hol húzódik az a határ, amelyen túl a kényelmes technológiai segítség már függőséggé válhat?
Ezek már messze nem informatikai kérdések. Ezek gazdasági, társadalmi, sőt szuverenitási kérdések.
Google, Amazon és Alibaba. Budapesten találkozik Kelet és Nyugat
A meghirdetett előadói névsor önmagában is mutatja, milyen súlyt kapott mára a budapesti rendezvény.
Ott lesz többek között Bíró Pál, a Google Hungary country managere, Dr. Schum Kristóf, az Amazon Web Services Agentic AI európai szegmensének vezetője, valamint az Alibaba Cloud több vezető szakembere, köztük Dr. Ye Huang és Leiming Zeng. A felszólalók között találjuk Kapu Tibor kutatóűrhajóst, a HUNOR Magyar Űrhajós Program vezetőjét és Dr. Tilesch György nemzetközileg ismert AI-szakértőt is.
Ez azért különösen figyelemre méltó, mert a mesterséges intelligenciáért folyó verseny ma már egyben globális gazdasági verseny is.
Amerika, Kína, Európa és Ázsia technológiai vállalatai ugyanazért küzdenek: az adatokért, a számítási kapacitásért, a fejlesztőkért, a vállalati ügyfelekért és végső soron azért, hogy az ő technológiájuk váljon a következő évtized alapvető infrastruktúrájává.
Budapest pedig két napra ennek a versenynek az egyik találkozópontjává válhat.
Az AI már nemcsak beszélget velünk, hanem dolgozni kezdett
Az idei konferencia egyik központi témája az úgynevezett Agentic AI, vagyis az autonóm AI-ügynökök világa.
Ez már jelentős lépés a ma széles körben használt chatbotokhoz képest.
A következő generációs rendszerek nem feltétlenül arra várnak majd, hogy az ember minden egyes lépésnél új parancsot adjon nekik. Feladatot kaphatnak, tervet készíthetnek, információkat kereshetnek, más rendszerekkel kommunikálhatnak, végrehajthatják a műveleteket, majd beszámolhatnak az eredményről.
Az AI Summit programjának megfogalmazása szerint a mesterséges intelligencia ezzel az egyszerű eszköz szerepéből egyre inkább „együttműködő partnerré” válik. A konferencián ezért hangsúlyosan szerepel az AI gazdasági megtérülése, az adatbiztonság, a szabályozás, az ember és gép együttműködése, valamint az a kérdés is, kik lehetnek az új technológiai korszak valódi nyertesei.
Az orvostudománytól az űrkutatásig
A rendezvény ugyanakkor jóval túlmutat a nagyvállalati informatikán. Az egészségügyi szekcióban például szó lesz AI-alapú orvostechnikai megoldásokról, automatizált vízminőség-vizsgálatról, sőt olyan magyar fejlesztésről is, amely mesterséges intelligenciára épülő vizuális technológiával vizsgálná a koraszülött csecsemők idegrendszeri fejlődését.
Kapu Tibor pedig az űr, az adatok és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról beszél majd, arról, hogyan készülhetünk fel AI segítségével a jövő extrém kihívásaira.
Pénzügy, oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, kreatívipar, autóipar, mezőgazdaság, kultúra, sport, etika és szabályozás egyaránt megjelenik a programban, vagyis lassan alig marad olyan területe az életünknek, amelyet a mesterséges intelligencia ne érintene.
Magyarország számára sem mindegy, melyik oldalon áll
Az AI-forradalom egyik legnagyobb veszélye az lenne, ha Magyarország kizárólag felhasználóként lépne be ebbe a korszakba. Ha más országok fejlesztik a rendszereket, mások birtokolják az infrastruktúrát, mások tárolják az adatokat, mások írják az algoritmusokat, mi pedig csupán előfizetünk a szolgáltatásokra, akkor a digitális függőség idővel gazdasági függőséggé is válhat.
Ezért a mesterséges intelligencia kérdése egy kis és nyitott gazdaság számára nem egyszerűen arról szól, melyik chatbot tud szebb levelet írni. Arról szól, lesznek-e magyar AI-fejlesztők, lesznek-e magyar technológiai vállalkozások. Képesek lesznek-e a hazai kis- és középvállalkozások kihasználni a termelékenységi ugrást, meg tudjuk-e védeni a magyar vállalatok, intézmények és állampolgárok adatait. És képes lesz-e az oktatás olyan fiatalokat képezni, akik nem félnek ettől a technológiától, hanem értik és irányítani tudják.
Nem félni kell tőle, hanem megérteni
Az AI körüli vita gyakran két szélsőség között mozog. Az egyik szerint a mesterséges intelligencia minden problémánkat megoldja, amíg a másik szerint elveszi a munkánkat, elbutít bennünket, manipulálja a társadalmat, és előbb-utóbb ellenőrizhetetlenné válik. Valószínűleg egyik állítás sem ilyen egyszerű.
A technológia önmagában sem nemzetbarát, sem nemzetellenes, sem jó, sem rossz. A döntő kérdés az lesz, ki, milyen szabályok között és milyen célra használja.
Éppen ezért fontosak azok a fórumok, ahol a technológiai lelkesedés mellett az adatvédelemről, az etikáról, a szabályozásról és az ember szerepéről is beszélnek.
Az AI Summit szervezői a rendezvényt Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciájaként határozzák meg. A budapesti eseményt 2026-ban negyedik alkalommal rendezik meg. A szervezők szerint a korábbi néhány száz fős kezdeményezésből mára több helyszínt és több száz előadót felvonultató konferencia nőtt ki.
A következő évtized egyik legfontosabb kérdésére keresik a választ
Szeptember 7–8-án tehát a Városligetben nem egyszerűen arról lesz szó, melyik a legújabb AI-modell. Sokkal nagyobb a tét. Azt próbálják megfejteni, hogyan néz ki a gazdaság, a munka, az oktatás és végső soron az emberi élet akkor, amikor a mesterséges intelligencia már nem különleges technológia, hanem a hétköznapok infrastruktúrája lesz.
Magyarország számára pedig talán ennél is fontosabb kérdés következik: Megfigyeljük majd ezt a forradalmat vagy alakítói leszünk?
Az AI Summit Budapest 2026 egyik legfontosabb üzenete éppen az lehet, hogy erre a döntésre már nem évtizedeink vannak, hiszen az Az AI nem érkezik, már itt van.
