Irán szombaton továbbra is a hivatalos amerikai választ várta arra a javaslatára, amely a Hormuzi-szoros újranyitását és a tágabb közel-keleti háború befejezését célozza. A várakozást beárnyékolja a Wall Street Journal jelentése, amely szerint Donald Trump amerikai elnök a háttérben már elutasította az alkut.
Irán a New York-i ENSZ-közgyűlésen jelentette be az új diplomáciai kezdeményezést, amelyet elmondásuk szerint katari közvetítőkön keresztül juttattak el Washingtonba. Az ajánlat lényege, hogy Teherán hét napon belül hajlandó újra megnyitni a stratégiai fontosságú vízi utat, és véget vetni a régiós ellenségeskedésnek, ha az Egyesült Államok teljesíti a feltételeit.
Az iráni diplomácia a szoros ügyében még a szaúdi riválisaival is egyeztetett. Ez is jelzi a hét hónapja tartó, a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalát megbénító és a globális gazdaságban komoly károkat okozó konfliktus óriási tétjét.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pénteken az ENSZ-ben a sajtónak megerősítette: a megállapodás egy hétnapos „visszaszámlálást” indítana el a szoros újranyitására, egyfajta szünetet tartva a regionális harcokban. „Ha az amerikai oldal komolyan gondolja a megállapodást és a Hormuzi-szoros újranyitását, akkor minden elő van készítve” – mondta Aragcsi. Hozzátette, ha az Egyesült Államok rábólint az egyezségre, a felek „kölcsönösen elfogadott témákban” szélesebb körű tárgyalásokat kezdhetnének.
Nukleáris patthelyzet és iráni feltételek
Ezek a tárgyalások potenciálisan magukban foglalhatnák az iráni atomprogram sorsát is. Donald Trump korábban megfogadta, hogy Teherán soha nem juthat atomfegyverhez. Egy magas rangú iráni tisztviselő azonban úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy Irán még a békemegállapodás elfogadása esetén sem fog rugalmasságot mutatni a nukleáris programjával kapcsolatban. A tisztviselő szögezte: Irán „semmilyen engedményt nem tesz a jogaival kapcsolatban”, beleértve az urándúsítást, és hallani sem akar a magasan dúsított urán országból történő kiszállításáról.
Ennek ellenére Irán egy olyan tervet terjesztett elő, amely minden fronton – beleértve Libanont is – leállítaná az ellenségeskedést. Aragcsi szerint azonban a tervnek ára van: az Egyesült Államoknak cserébe fel kell oldania az iráni kikötők tengeri blokádját, fel kell szabadítania a külföldön befagyasztott iráni pénzeszközöket, és meg kell szüntetnie az olajszankciókat.
Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő a közvetítőkön keresztül folytatott tárgyalásokat korábban „pozitívnak és konstruktívnak” minősítette. A Wall Street Journal azonban úgy tudja: Trump személyesen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Irán valóban tartaná-e magát a feltételekhez, és stábjának jelezte, hogy a bombázási kampány megújulását valószínűsíti. (A Reuters ezt az értesülést egyelőre nem tudta független forrásból megerősíteni.)
Összezáró szaúdi szövetségesek
Az Irán elleni háború február 28-án indult amerikai és izraeli csapásokkal, azóta a konfliktus szünetekkel és megújuló támadásokkal zajlik. A harcok több ezer halálos áldozatot követeltek, jelentősen meggyengítették Irán hagyományos katonai erőit, és tovább rontották az ország amúgy is törékeny gazdaságát.
Válaszul Irán és szövetségesei az egész régióra kiterjesztették a fegyveres konfliktust. Az Ománnal együtt a Hormuzi-szorost ellenőrző Irán drónokkal és rakétákkal támadta az amerikai szövetségeseket az Öbölben. Eközben jemeni húszi szövetségeseik szaúdi érdekeltségeket vettek célba, a Hezbollah pedig Libanonban keveredett harcba az izraeli erőkkel. Tovább rontotta a helyzetet az a csővezeték-támadás, amelyet az Iránnal szövetséges iraki milíciáknak tulajdonítanak, és amely ideiglenesen jelentős mennyiségű szaúdi olajat vont ki a világpiacról.
A diplomáciai tapogatózás részeként a szombat hajnali iráni külügyminisztériumi közlemény szerint Aragcsi tájékoztatta szaúdi kollégáját, Fejszál bin Farhán herceget a Hormuzi-szoros biztonságos hajózási útvonalairól szóló, Irán és Omán között megkötött egyezményről.
A növekvő feszültség és az eszkalálódó háború Szaúd-Arábia szövetségeseit is arra késztette, hogy összezárjanak a királyság védelmében. Jemenben a Szaúd-Arábia által támogatott, nemzetközileg elismert kormányt az iráni hátterű húszi harcosok támadják. A szaúdi vezetésű jemeni koalíció szombat kora reggel bejelentette: sikeresen elfogtak két, a szaúdi főváros, Rijád felé indított húszi drónt, valamint megsemmisítettek egy Hamísz Musait irányába kilőtt ballisztikus rakétát.
A Jemen sűrűn lakott régióit és az északi területek nagy részét ellenőrző húszik azóta indítottak heves támadásokat Szaúd-Arábia ellen (beleértve a vörös-tengeri szaúdi hajók célba vételét is), amióta júliusban tengeri blokádot hirdettek Rijád ellen. A csapások a szaúdi városok, valamint az energetikai és hajózási infrastruktúra ellen irányulnak. Mivel a Hormuzi-szoros forgalma továbbra is nagyrészt blokkolt, ezek az akciók közvetlenül veszélyeztetik a Perzsa-öbölbeli export fő alternatív útvonalát, a Vörös-tengert, ezáltal növelve a globális olajellátásra nehezedő nyomást.
A katonai koordináció erősítéseként a Szaúd-Arábiával közös védelmi paktumot kötött Törökország és Pakisztán védelmi tisztviselői pénteken Rijádban találkoztak, hogy áttekintsék a biztonsági helyzetet. A szaúdi védelmi minisztérium közleménye szerint a felek a hírszerzési együttműködésről, a katonai koordinációról és a fegyveres erők integrálásáról tárgyaltak. Ez a találkozó mindössze egy nappal azután történt, hogy a három ország külügyminiszterei Mekkában egyeztettek a közös védelmi megállapodás keretében.
Eközben a civil lakosság helyzete drámaian romlik: az ENSZ Gyermekvédelmi Főbiztossága pénteken arra figyelmeztetett, hogy a jemeni erőszak új humanitárius válságot robbantott ki, és a gyermekek körében meredeken emelkedik az akut alultápláltság aránya – írta a Reuters.
