Automata vízminőség-ellenőrző bóját állított szolgálatba a Velencei-tóban az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG). A csúcstechnológiás berendezés megszakítás nélkül regisztrálja a vízhőmérséklet, az oxigénviszonyok, a sótartalom, a zavarosság, valamint az algásodásra utaló folyamatok alakulását.
Az OVF tájékoztatása rámutat: az utóbbi esztendők szélsőséges hidrológiai és éghajlati tendenciái nyomán az állóvíz ökoszisztémája rendkívül sebezhetővé vált. A csapadékszegény időjárás negatív következményei már a tavasz végén nyilvánvalóak voltak. A vízszint apadásával párhuzamosan a tó vize „betöményedett”, sótartalma kiugró szintet ért el, a pikoalgák tömegesen elszaporodtak, míg a keleti medence területén magas klorofill-a-tartalmat mutattak ki a műszerek.
A szakemberek hangsúlyozták: a tartósan alacsony vízszint, a növekvő sótartalom, az üledékfelkeveredés és a jelentős algabiomassza együttesen a vízminőség romlását jelzi, ezért kiemelt jelentőségűvé vált a tó állapotának folyamatos nyomon követése.
A gyors reagálás érdekében a vízminőségmérő bóját június 1-jén a Maconkai-víztározóból a Velencei-tó Fürdető nevű területére telepítették át. A műszaki megoldás lehetővé teszi a vízminőség-változások folyamatos monitorozását és a kedvezőtlen ökológiai folyamatok korai felismerését, megteremtve a lehetőséget a beavatkozásra, még mielőtt a helyzet súlyossá válna.
A mérési rendszer 15 perces gyakorisággal gyűjt adatokat, amelyeket félóránként továbbít a nyilvánosan is elérhető központi adatbázisba. A sűrű adatfolyam nemcsak az aktuális státusz elemzését teszi lehetővé, hanem a tendenciák és a hirtelen vízminőségi elmozdulások azonnali azonosítását is biztosítja.
A bója érzékelési mélységét minden esetben az aktuális vízálláshoz igazítják. A szonda pozíciója egy csörlőrendszer segítségével módosítható: a korábbi 60, illetve 40 centiméteres mélységgel szemben a jelenlegi vízállás mellett mintegy 20 centiméteren végzi a méréseket. A folyamatos működésről napelemekkel kiegészített akkumulátortelep gondoskodik.
A rendszer által vizsgált paraméterek köre kiterjed a vízhőmérsékletre, a fajlagos elektromos vezetőképességre, a pH-értékre, az oldott oxigénre, az oxigéntelítettségre, a zavarosságra, valamint a kékalga- és klorofill-mutatókra. A magas időbeli felbontás elengedhetetlen, mivel a vízminőség akár egyetlen nap leforgása alatt is drasztikusan változhat. Az oldott oxigén koncentrációja és az algák aktivitása kifejezett napszaki ingadozást mutat, miközben egy erősebb szélroham pillanatok alatt felkavarhatja az üledéket, jelentősen növelve a zavarosságot. A szerkezet így nem csupán elszigetelt adatokat rögzít, hanem a változások dinamikáját és sebességét is transzparenssé teszi.
A vízhőmérséklet, az oxigénviszonyok, a tápanyagtartalom, a zavarosság, továbbá a cianobaktériumok és a klorofill mennyisége szoros kölcsönhatásban áll egymással. A Velencei-tó természetes adottságaiból fakadóan szikes, sós karakterű víztest, amit a fajlagos elektromos vezetőképesség értékei pontosan tükröznek. A tartósan alacsony vízállás, a meleg és száraz időjárás, valamint a fokozott párolgás hozzájárulhat a víz oldottanyag-tartalmának növekedéséhez, a „betöményedéshez”. A mérések szerint a fajlagos elektromos vezetőképesség augusztus 8-án kiugróan magas, 10 002 µS/cm értéket rögzített, a jelenlegi adatok pedig az elmúlt öt esztendő legmagasabb értékei közé tartoznak – írta meg az MTI.
