A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak munkahelyeket szüntethet meg, hanem megingathatja a modern államok egyik legfontosabb bevételi forrását, a személyi jövedelemadóra és a bérekhez kapcsolódó terhekre épülő adórendszert is – írta a Bloomberg. A hírügynökség szerint ez a kevésbé látványos forgatókönyv súlyosabb rövid távú következményekkel járhat, mint az intelligens gépekről szóló apokaliptikus elképzelések.
A probléma abból fakad, hogy az állami költségvetések jelentős része a munkajövedelmek megadóztatására épül. Amennyiben a mesterséges intelligencia tömegesen váltja ki az embereket a jól fizető szakmákban, egyszerre csökkenhetnek az adóbevételek és nőhetnek a munkanélküli-ellátásokra, átképzésre, valamint más szociális programokra fordított kiadások.
A technológia már most átalakítja a munkaerőpiacot. Bankok és nagyvállalatok vizsgálják, mely munkakörökben válthatók ki alkalmazottak mesterségesintelligencia-rendszerekkel, miközben korábban biztos jövőjűnek tartott szakmák, köztük a programozás egyes területei is egyre sebezhetőbbé válnak.
A Bloomberg szerint a legnagyobb kockázatot az átmeneti időszak jelentheti. A mesterséges intelligencia hosszabb távon új üzleti modelleket és foglalkozásokat teremthet, ahogyan az ipari forradalom is növelte a termelékenységet, ám ezt korábban is elhúzódó társadalmi feszültségek és politikai bizonytalanság kísérte.
A Nemzetközi Valutaalap szakértői úgy látják, hogy a jelenlegi gazdasági mutatók és megfigyelési rendszerek nem feltétlenül elegendők az MI széles körű elterjedésének felmérésére. Lehetséges válaszként a fogyasztási és vállalati adók emelését, az MI vagy a számítási kapacitások külön megadóztatását, valamint az átképzési programok bővítését említik. Ezek bevezetése azonban komoly gazdasági és politikai konfliktusokat okozhat.
