Szankciók, háború és közelgő választás. Oroszország gazdasága egyre többször szerepel a hírekben, de arról is többször hallhatunk, hogy Putyin népszerűsége zuhan.
Az orosz gazdaság jelenleg nem áll az összeomlás szélén, de egyre több komoly problémával küzd. Az ország gazdaságát továbbra is életben tartja a magas állami hadi kiadás, az energiahordozók exportja és az Ázsiával – különösen Kínával és Indiával – folytatott kereskedelem. Ugyanakkor a magas infláció, a drága hitelek, a munkaerőhiány és a nyugati szankciók egyre nagyobb terhet jelentenek. Több elemzés szerint a gazdaság növekedése jelentősen lelassult, és egyes ágazatok már visszaesést mutatnak, miközben az államnak egyre többe kerül a háború finanszírozása.
Az utóbbi hetekben emellett az ukrán dróntámadások több olajipari létesítményt is megrongáltak, ami csökkentette az olajtermelést és helyenként üzemanyaghiányt okozott. A legtöbb független közgazdász szerint Oroszország inkább elhúzódó gazdasági kimerülés felé halad, nem pedig hirtelen összeomlás felé. Az állam még rendelkezik tartalékokkal és jelentős beavatkozási lehetőségekkel, ezért rövid távon valószínűbb a stagnálás vagy a lassú gyengülés, mint egy látványos gazdasági összeomlás. Összességében tehát az a kép, hogy „Oroszország napokon belül összeomlik”, túlzás, de az sem igaz, hogy a gazdaság egészséges állapotban lenne: a háború költségei és a szankciók hosszabb távon egyre nehezebben fenntartható pályára állítják az országot.
A 2026-os iráni háború és a Hormuzi-szoros forgalmának súlyos korlátozása vegyes hatással volt Oroszországra. Rövid távon az olaj- és gázárak emelkedése növelte az orosz exportbevételeket, ami átmenetileg javította az állami költségvetés helyzetét. Több elemző szerint ez részben ellensúlyozta a szankciók és a háborús kiadások negatív hatásait.
Ugyanakkor a kedvező hatás nem bizonyult tartósnak. Az ukrán dróntámadások az orosz olajipari infrastruktúrát is érték, a finomítói termelés visszaesett, és Oroszország több üzemanyag exportját is korlátozni kényszerült. Közben a Hormuzi-szorosban fokozatosan javult a hajózás helyzete, ezért az olajárak ismét mérséklődtek, ami csökkentette az orosz bevételek növekedését.
A legtöbb elemző szerint Oroszország még nem kényszerül azonnali, drasztikus megszorításokra. Az államnak továbbra is vannak pénzügyi tartalékai, magas az adóztatási mozgástere, és a költségvetést részben az energiaexportból finanszírozza. Ugyanakkor a háború költségei, a lassuló gazdasági növekedés és a növekvő költségvetési hiány miatt 2027–2028-ra egyre valószínűbbé válhatnak kiadáscsökkentések vagy adóemelések, ha nem javulnak a gazdasági kilátások.
A megszorítások azonban nem feltétlenül a lakosságot érintik először. Valószínűbb, hogy a Kreml előbb visszafogja egyes állami beruházásokat, csökkenti a nem katonai kiadásokat, vagy új bevételi forrásokat keres. A legnagyobb kockázatot jelenleg nem egy hirtelen államcsőd, hanem az jelenti, hogy a háborús gazdaság fenntartása fokozatosan kiszorítja a civil gazdaságot, ami hosszabb távon rontja az életszínvonalat. Több friss elemzés szerint Oroszország inkább lassú gazdasági kimerülés felé tart, mint hirtelen összeomlás felé.
Ha a háború még évekig elhúzódik, és az energiaexportból származó bevételek sem nőnek jelentősen, akkor a lakosság számára is érezhetőbb megszorítások esélye számottevően emelkedhet.
Vannak jelei annak, hogy Putyin népszerűsége csökkent, és ebben a romló gazdasági helyzet is szerepet játszik. A független Levada Center júniusi felmérése szerint Putyin támogatottsága 79%-ról 74%-ra esett vissza, miközben többen érzik úgy, hogy az ország rossz irányba halad.
Az utóbbi hetek üzemanyaghiánya, az infláció és az ukrán dróntámadások okozta ellátási problémák tovább növelték az elégedetlenséget, és még a Kremlhez közel álló közvélemény-kutatások is mérhető visszaesést mutattak Putyin megítélésében.
Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy még ezek után is magasnak számít a támogatottsága. A közvélemény-kutatások értelmezését az is nehezíti, hogy Oroszországban sokan nem szívesen mondanak nyíltan kormánykritikus véleményt, ezért a valós támogatottságot nehéz pontosan megállapítani. A jelenlegi trend inkább azt mutatja, hogy a gazdasági nehézségek lassan erodálják Putyin népszerűségét, de egyelőre nincs arra utaló jel, hogy ez önmagában veszélyeztetné a hatalmát.
