Van némi történelmi irónia abban, hogy London egyik legjobban várt kiállításának főszereplője éppen azt meséli el, hogyan veszítették el az angolszászok Angliát.
Csütörtökön, szeptember 10-én megnyílt a nagyközönség előtt a British Museum bayeux-i kárpitot bemutató tárlata. A csaknem ezeréves műalkotás először került vissza Angliába azóta, hogy feltehetően a 11. században elkészítették. A kiállítás 2027. július 11-ig látogatható.
Az érdeklődés már a nyitás előtt rendkívüli volt. A kiállítás rekordot döntött a British Museum egyetlen nap alatt eladott jegyeinek számában.
Nem is kárpit – és talán Angliában készült
A bayeux-i kárpit neve egy kicsit becsapós. Technikai értelemben nem szövött falikárpit, hanem gyapjúfonallal vászonra készített hímzés. A fennmaradt mű mintegy 68 méter hosszú, és filmszerű jelenetek sorozatában meséli el az 1066-os normann hódításhoz vezető eseményeket, majd a hastingsi csatát.
A történet középpontjában két férfi áll: Harold Godwinson angol király és Normandiai Vilmos, a későbbi Hódító Vilmos. A hatalmi küzdelem 1066. október 14-én Hastingsnél dőlt el. Harold elesett, Vilmost pedig karácsony napján Anglia királyává koronázták.
A hímzés évszázadokon át a normandiai Bayeux városához kötődött, ám a kutatók jelentős része szerint valószínűleg Angliában, talán Canterbury környékén készülhetett, feltehetően az 1070-es években. III. Károly ezért tréfásan már „Canterbury-hímzésként” is emlegette.
Középkori mozi 68 méteren
A mű különlegessége, hogy nem egyszerűen uralkodókat és csatákat mutat.
A jelenetekben hajókat építenek, katonák étkeznek, lovak vágtatnak, követek tárgyalnak, házak égnek. Feltűnik rajta a Halley-üstökös is, amelyet 1066 tavaszán valóban láthattak Európa egén, és amelyet a kor emberei baljós előjelnek tekintettek.
A képsorokon több mint hatszáz ember, mintegy kétszáz ló és negyvennél több hajó szerepel. A széleken pedig valóságos középkori bestiárium vonul végig: madarak, kutyák, rókák és képzeletbeli szörnyek kísérik a nagypolitika véres történetét.
Mai szemmel ezért meglepően modern. Szinte filmszerűen vezeti a tekintetet egyik jelenetről a másikra – csak éppen a „képkockákat” közel ezer éve tűvel és fonállal készítették.
Macron és III. Károly már látta
A kiállítást hivatalosan szeptember 2-án avatta fel Emmanuel Macron francia elnök III. Károly király és Kamilla királyné társaságában. A kölcsönzés a francia–brit kulturális együttműködés egyik legnagyobb szabású gesztusa az utóbbi években.
Franciaország ugyanis nem mindennapi nemzeti kincset engedett át ideiglenesen. A mű 2007 óta az UNESCO Világemlékezet-programjának nyilvántartásában is szerepel, Londonba szállítását pedig több mint egy éven át készítették elő. Júliusban rendőri kísérettel indult el Bayeux-ből, majd az Eurotunnelen keresztül, szigorú biztonsági és műtárgyvédelmi feltételek mellett érkezett meg a British Museumba.
Cserébe brit műkincsek utaztak francia múzeumokba, köztük a Sutton Hoo-i angolszász leletegyüttes darabjai.
A bayeux-i kárpit tehát furcsa utat járt be. Egy győztes hódítás történetét mesélte el, túlélte királyok és birodalmak bukását, forradalmakat és világháborúkat, most pedig csaknem ezer év után átkelt a La Manche csatornán.
A normannoknak ehhez 1066-ban hajóhad kellett. A kárpitnak rendőri kíséret, klimatizált szállítás és csaknem egy évezred.
Források: British Museum/Art Fund; Associated Press, The Guardian.
