Egy friss nemzetközi tanulmány szerint világszerte mintegy minden nyolcadik újonnan diagnosztizált daganatos megbetegedés összefüggésbe hozható valamilyen fertőzéssel.
A kutatók számításai alapján 2024-ben körülbelül 2,3 millió rákos megbetegedésért lehettek felelősek olyan vírusok és baktériumok, amelyeket bizonyítottan rákkeltőnek tekintenek. Ez a világ összes új rákos esetének mintegy 12 százaléka volt. A legtöbb eset öt kórokozóhoz kapcsolódott: a Helicobacter pylori baktériumhoz, a humán papillomavírushoz (HPV), valamint a hepatitis B- és C-vírushoz és az Epstein–Barr-vírushoz (EBV).
A legnagyobb számban a Helicobacter pylorihoz köthető daganatos megbetegedéseket azonosították: 2024-ben mintegy 760 ezer ilyen esetet becsültek, elsősorban gyomorrák miatt. Hasonló nagyságrendű, mintegy 750 ezer daganatos eset kapcsolódott a HPV-hez, amely a méhnyakrák mellett több más daganattípus kialakulásában is szerepet játszhat. A hepatitis B-vírus körülbelül 360 ezer, a hepatitis C mintegy 160 ezer, az Epstein–Barr-vírus pedig hozzávetőleg 260 ezer új daganatos megbetegedéssel állt összefüggésben. Az EBV többek között bizonyos limfómák és a garat térségében kialakuló daganatok kockázatával hozható kapcsolatba.
A fertőzésekhez köthető daganatok aránya jelentős regionális különbségeket mutat. Az esetek mintegy 77 százaléka alacsony vagy közepes jövedelmű országokban fordul elő. Kelet-Ázsiában különösen gyakoriak a Helicobacter pylorihoz és a hepatitis B-hez kapcsolódó megbetegedések, míg a Szaharától délre fekvő Afrikában a HPV elterjedtsége miatt kiemelkedően magas a fertőzéshez kapcsolódó daganatok aránya. A térségben nagyjából minden negyedik rákos megbetegedés összefügghet fertőzéssel. Nyugat-Európában 2024-ben az új daganatos esetek körülbelül 5 százalékát hozták kapcsolatba a vizsgált kórokozókkal.
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy egy fertőzés önmagában nem jelenti azt, hogy az érintett személynél biztosan rák alakul ki. A daganatok kialakulása összetett, több tényezőtől függő folyamat. A vírusok esetében bizonyos esetekben közvetlenebbül kimutatható a kapcsolat, mivel genetikai anyaguk beépülhet a gazdasejtekbe, és olyan változásokat idézhet elő, amelyek elősegítik a daganat kialakulását. A baktériumok esetében a kapcsolat gyakran nehezebben bizonyítható, bár a Helicobacter pylori és a gyomorrák közötti összefüggés jól dokumentált.
A kutatók szerint a megelőzésben fontos szerepet játszhatnak a szűrővizsgálatok és a védőoltások. Különösen a hepatitis B és a HPV ellen áll rendelkezésre hatékony oltás. A HPV elleni vakcináció eredményei Angliában is figyelemre méltóak: a kutatók szerint a magas átoltottságú korosztályban 2020 és 2024 között a 20–24 éves nők körében egyetlen méhnyakrák miatti halálesetet sem regisztráltak, miközben statisztikailag 23 halálesetre lehetett volna számítani. A szakemberek ezért a fertőzések felismerését, kezelését és a megfelelő oltási programokat a daganatok megelőzésének fontos eszközeinek tartják - írja a focus.de.
