Több tízmillió dollárról beszélünk, amelyeket Panamába, Peruba, Ecuadorba és Kolumbiába fognak átirányítani.
Egyesült Államok-szerte komoly politikai feszültséget váltott ki a Trump-adminisztráció legújabb lépése. A washingtoni kormányzat több tízmillió dollárt irányított át olyan katonai segélykeretekből, amelyeket a törvényhozás eredetileg Ukrajna és NATO-szövetségesei támogatására fogadott el. A pénzeszközöket az amerikai elnökkel kifejezetten baráti viszonyt ápoló latin-amerikai államok kapják meg.
Három amerikai tisztviselő a The Washington Post-nak adott nyilatkozatában tisztázta a hátteret: a Külügyminisztérium még szeptemberben értesítette a Kongresszust szándékairól. Ezt követően Jeanne Shaheen demokrata szenátor (New Hampshire) és Gregory Meeks demokrata képviselő (New York) eljárási úton blokkolta a források átcsoportosítását.
A biztonsági kérdések kényes jellege miatt névtelenül nyilatkozó tisztviselők szerint a kormányzat szerda késő este értesítette a Kongresszust arról a döntéséről, hogy figyelmen kívül hagyja a tilalmat, és folytatja a tervet. Ennek eredményeként az eredetileg Szlovákia, Észak-Macedónia, Tunézia és Irak számára jóváhagyott 52 millió dollárt Panamába, Peruba, Ecuadorba és Kolumbiába irányítják át.
A kongresszusi képviselők és szenátorok különösen elégedetlenek voltak a Szlovákiának és Észak-Macedóniának szánt pénzeszközök átirányításával. Ez a keret ugyanis egy olyan kiegészítő segélycsomag részét képezte, amelyet kifejezetten a háború sújtotta Ukrajna és keleti szövetségesei megsegítésére különítettek el.
„A Kongresszus mindkét háza egy nagyon konkrét célra különítette el ezeket az alapokat: Ukrajna és európai szövetségeseink támogatására Oroszország teljes körű invázióját követően. A végrehajtó hatalomnak nincs korlátlan mérlegelési jogköre arra, hogy ezeket az alapokat a kormányzat más politikai prioritásaira vagy más országokra irányítsa át” – írták a törvényhozók a Marco Rubio külügyminiszternek megcímzett hivatalos levelükben.
A Kongresszus még 2022-ben, az ukrajnai háború kirobbanásakor hagyta jóvá a kérdéses forrásokat, hogy ezzel ösztönözze az európai államokat a Kijevnek szánt fegyverszállításokra. A törvényjavaslat célja Ukrajna és közvetlen európai szomszédai támogatásán túl az volt, hogy ösztönözze azokat az országokat – különösen a szovjet eredetű fegyvereiket átadó államokat –, amelyek elavult készleteiket Ukrajnába szállították, hogy az orosz helyett korszerű amerikai katonai felszereléseket vásároljanak.
A törvényhozói bírálatokra reagálva a Külügyminisztérium a The Post megkeresésére közölte: álláspontjuk szerint ezek a források lényegesen hatékonyabban használhatók fel Latin-Amerikában. Ez a lépés szervesen illeszkedik Trump külpolitikai doktrínájához, amely a stratégiai prioritások nyugati féltekére való áthelyezését irányozza elő.
„A források Közel-Keletről és Európából a nyugati féltekére történő átcsoportosítása összhangban van a Nemzetbiztonsági Stratégiával. A nyugati féltekére irányított források erősítik az Egyesült Államok biztonsági partnerségeit, és ellensúlyozzák az ellenségek katonai befolyását a közös régiónkban” – szögezte le közleményében a tárca.
Szeptemberben Marco Rubio személyesen látogatott Kolumbiába, Ecuadorba és Peruba, hogy támogatást szerezzen a Trump-kormányzat kulcsfontosságú kezdeményezéseihez a kábítószer-kereskedelem és az illegális migráció elleni küzdelemben. Ecuador és Kolumbia jobboldali kormányzata kiemelten szoros és partneri kapcsolatokat tart fenn a washingtoni vezetéssel – írta meg az Unian.
