Kultúra

Hagyomány, nyelv, kultúra – Ezen áll a magyar siker

Szalai Zoltán szerint ezek megőrzése ad stabil alapot az ország sikereihez

Magyarország mostani sikereinek kulcsa, hogy nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat megőriztük – hangsúlyozta Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója az MCC Budapest Summit elnevezésű konferenciáján kedden Budapesten.

Hagyomány, nyelv, kultúra – Ezen áll a magyar siker
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (b) és Michael von der Schulenburg, az Európai Parlament képviselője, az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest Summit elnevezésű konferenciáján Budapesten 2026. március 10-én
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A főigazgató köszöntő beszédében úgy fogalmazott: a kultúra, a hagyomány, a művészet képezik a nemzet „tégláit”, „kőszikláit”, ezért nagyon fontos mindezt ápolni, megőrizni, tovább építeni.

Szalai Zoltán azt mondta: a diskurzust is meg kell őrizni, és a legfontosabb kérdésekről közösen kell gondolkodni. Szavai szerint visszafordíthatók a Nyugat-Európában elindult negatív folyamatok, Európa sorsa nem eldöntött, ha „együtt gondolkodunk, együtt harcolunk” a kultúráért, és az európai értékekért, amelyeket fontosnak tartunk.

Rögzítette: a kultúraátadás fontos képviselője az idén harmincéves MCC is, ahol tízéves kortól a doktori fokozat megszerzéséig foglalkoznak a fiatalok tehetséggondozásával.

Matt Goodwin, a Mattgoodwin.org főszerkesztője nyitóelőadásában arról beszélt: Európában demokratikus deficit, demokratikus hiány van, mert a hatalom, a tekintély fokozatosan eltávolodott a választópolgároktól, a demokratikus kontrolltól.

Szavai szerint ez az oka annak, hogy sokan elhagyják a fősodratú politikát, illetve hogy új politikai erők, nemzeti konzervatív mozgalmak emelkednek fel, amelyek igyekeznek visszaadni a hatalmat a polgároknak.

Kijelentette: vissza kell szerezni a hatalmat a „szupranacionális elitektől”.

Matt Goodwin rámutatott annak visszásságára is, hogy az Európai Unió intézményeiben úgy halmozódott fel a hatalom, hogy ezen szervek tagjait csak kinevezik, és nem pedig megválasztják. Beszélt arról is, hogy a nemzetek felett álló, transznacionális, szupranacionális kormányzás miatt visszafordíthatatlanul meg fog változni Európa demográfiai összetétele, drámaian megemelkedik a külföldön születettek aránya. A szupranacionális kormányoknak nincs igazi kötelességtudatuk a nemzetállam felé – húzta alá.

Szavai szerint ahhoz, hogy jó irányba változzanak a dolgok, szabad és tisztességes választásokra, valamint érdemi versenyre van szükség.

Hozzátette: Európa következő évtizedeit az fogja meghatározni, hogy „ki irányít igazán”, a nép vagy a nemzeteken felül álló intézmények? A legnagyobb kérdés az lesz, hogy elvágják-e az európai nemzeteket a gyökereiktől – jelentette ki, megjegyezve: a kormányoknak az állampolgáraik nevében kellene cselekedni, nem pedig továbbadni a hatalmat a nemzetek feletti elitnek. Ha a nemzetek irányíthatnák a saját sorsukat, akkor nem veszne el a közbizalom – mondta Matt Goodwin.

Or Yissachar, a David Institute for Security Policy vezető kutatója arról beszélt, hogy Irán és az Egyesült Államok, valamint Izrael között 2026 februárjában kitört háború döntő fordulópontot jelentett a közel-keleti geopolitikában.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a regionális válságnak akár globális következményei is lehetnek, veszélybe kerülhetnek az európai emberek is. Úgy fogalmazott: Nyugat-Európa a passzivitás stratégiáját választotta, ami veszélyes, mert elveszhet a nyugat-európai civilizáció, ha nem védik meg.

Kijelentette: nem szabad tétlenül ülni, és nem várhatja Európa, hogy mindig az Egyesült Államok „végezze el a munkát.”

Michael von der Schulenburg, az Európai Parlament (EP) képviselője, az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese hangsúlyozta: az Európai Unió két világháború pusztítását követően azzal a határozott céllal jött létre, hogy egyesítse a kontinenst és elejét vegye a nemzetek közötti jövőbeli konfliktusoknak. Napjainkra azonban ez az intézményrendszer az ukrajnai háború egyik legfőbb támogatójává vált, miközben retorikája és stratégiai jövőképe egyre inkább a fegyveres harcok elhúzódásának, sőt azok szélesebb körű eszkalációjának veszélyét vetítik előre – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: az unió békeprojektből egy háborús projektté vált, pedig éppen az volt az eredeti cél, hogy soha többé ne legyen háború.

Az orosz-ukrán háború kapcsán megjegyezte: az EP-ben az összes határozat a háború finanszírozásáról, a fegyverekről szól, egyik sem a békéről, a tárgyalásokról, nincs arról érdemi beszélgetés, hogy mit lehetne tenni Ukrajnában, vagy hogy a konfliktus lezárásához Oroszországgal is tárgyalni kellene.

Michael von der Schulenburg rögzítette: az EU-nak tennie annak érdekében, hogy ismét hiteles útra lépjen a béke felé.

Kapcsolódó írásaink