Miközben a dokumentum az állami tisztviselők mentelmi jogának védelmét is rögzíti, a háttérben továbbra is mély ellentétek feszülnek Ukrajna, Tajvan és a kereskedelem ügyében.
Példátlan háromoldalú találkozó keretében fogadott el „békenyilatkozatot” csütörtökön a dél-kínai Sencsen városában Hszi Csin-ping kínai, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – számolt be Kína és Oroszország. A dokumentumban a világ legnagyobb nukleáris arzenálját felügyelő államfők megerősítették, hogy soha nem szabad atomháborút vívni. A nyilatkozattal zárult Trump háromnapos ázsiai diplomáciai körútja, amely azonban kevés kézzelfogható eredményt hozott, noha az amerikai elnök többször is történelmi áttörésként és békeközvetítésként értékelte útját. Ehelyett a látogatás újabb kérdéseket vetett fel az amerikai szövetségesek körében azzal kapcsolatban, hogy Trump egyre szorosabb viszonyt ápol az Ukrajnával továbbra is háborúban álló Putyinnal.
A kínai állami hírügynökség, a Hszinhua és a Kreml által nyilvánosságra hozott nyilatkozatban a három vezető ígéretet tett az Egyesült Nemzetek Szervezete reformjainak előmozdítására, a finomított kőolajtermékek készleteinek növelésére minden ország számára, valamint az állami tisztviselők nemzetközi bíróságokon élvezett mentelmi jogának fenntartására. Ez utóbbi pont különös jelentőséggel bír, mivel a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin és öt másik orosz tisztségviselő ellen. Putyint és Marija Lvova-Belovát, Oroszország gyermekjogi biztosát ukrán gyermekek jogellenes deportálásával és átszállításával vádolják, míg a többi parancs az invázió során elkövetett állítólagos háborús és emberiség elleni bűncselekményekhez kapcsolódik – noha Moszkva elutasítja a vádakat.
„A nemzetközi normákkal és bíróságokkal szembeni ellenállás a legérdekesebb aspektus. A nagyhatalmak diktálnak, a kishatalmak szenvednek” – értékelte a történteket Jonathan Eyal, a londoni RUSI agytröszt nemzetközi igazgatója. Hozzátette: Putyin „hitelessé vált és megszabadult a számkivetett státuszból”, míg Trump „egy olyan fotózási lehetőséghez jutott, amire nem volt szüksége”. Az amerikai elnök a megbeszélés után mindenféle kommentár nélkül szállt repülőgépére.
Korábban a kerekasztalnál ülő vezetők történelmi jelentőségűnek nevezték az erdős dombok között, egy tó partján fekvő Kylin Villában tartott egyeztetést. A helyszín hosszú múltra tekint vissza a kényes diplomáciai találkozók terén: korábban megfordult itt Kim Dzsongil néhai észak-koreai vezető, Hszi édesapja, Hszi Csung-hszun, valamint a Dalai Láma küldöttei is. „Valóban történelmet írunk” – jelentette ki Trump a megbeszélés elején, mielőtt kiküldték az újságírókat. „Soha nem született béke a párbeszéd lehetőségeinek elhanyagolásával.”
Mély ellentétek Ukrajna és Tajvan ügyében
Putyin – aki nemrég újabb kudarcot könyvelhetett el az ukrajnai háborúban, miután megbénult a Krímet Oroszországgal összekötő kulcsfontosságú híd – úgy fogalmazott, hogy a három országnak „számos közös érdeke van a regionális konfliktusok rendezésében, beleértve nyilvánvalóan az ukrajnai konfliktust is”. A találkozó komoly diplomáciai sikert jelentett az orosz elnöknek, hiszen Oroszország gazdasága alig tizede a kínainak, vállalatai többségét pedig nyugati szankciók sújtják. A sencseni egyeztetés mindössze néhány órával azelőtt ért véget, hogy Ukrajna és fő európai szövetségeseinek vezetői Berlinben találkoztak volna Trump megbízottjaival, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel.
Hszi Csin-ping ugyanakkor nem tett közvetlen utalást Ukrajnára, csupán annyit mondott: „A történelem azt mutatja, hogy amikor a nagyhatalmak harmóniában élnek, a világ békében van. Amikor a nagyhatalmak összecsapnak, a világ zűrzavarba zuhan.” A három nagyhatalom között továbbra is éles nézeteltérések feszülnek Ukrajna, Irán, a nukleáris fegyverek és a kereskedelem terén, ami megkérdőjelezi a tartós eredményeket, miközben az ázsiai–csendes-óceáni csúcstalálkozó árnyékában tartott hármas megbeszélés aggodalmat keltett a kisebb államokban, amelyek érdekeik figyelmen kívül hagyásától tartanak.
Pompás fogadtatás és kényes témák
A háromoldalú találkozó előtt Trump külön-külön is egyeztetett Hszivel és Putyinnal, mindkettőjüket barátjaként emlegetve. A Fox Newsnak nyilatkozva az amerikai elnök külön kiemelte a fogadtatását övező pompát, amely éles ellentétben állt más vezetők – köztük Putyin – jóval visszafogottabb üdvözlésével, míg Szanae Takaicsi japán miniszterelnök mindenféle ceremónia nélkül érkezett meg a csúcsra. Peking és Tokió viszonya azóta fagyos, hogy Takaicsi 2025-ben kijelentette: Japán bevetheti hadseregét, ha egy kínai lépés Tajvanon saját területét is veszélyezteti. A csúcstalálkozón elszigetelten nyilatkozó japán kormányfő hangsúlyozta, hogy Tokió Tajvannal kapcsolatos álláspontja 1972 óta változatlan. A szigetország ügyében Hszi figyelmeztette Trumpot, hogy Washingtonnak „helyesen kell cselekednie”, ha el akarja kerülni a kétoldalú kapcsolatok komoly visszaesését.
Hszi Csin-ping elnökké választása óta először ment ki személyesen a repülőtérre egy külföldi vezető elé, viszonozva Trump szeptemberi gesztusát az Andrews-i közös támaszponton, ahol rövid öleléssel üdvözölték egymást. „Ez egy nagyszerű elnök, Kína egyik legnagyobb elnöke, és soha nem ment ki a repülőtérre találkozni valakivel” – méltatta vendéglátóját Trump, Kína és az Egyesült Államok közös „győzelmének” nevezve a fogadtatást, kiemelve „a harsányságot, a szépséget, a pompát, a több ezer embert, a kisgyerekeket, a katonákat, az egészet”.
A megbeszéléseken Trump ragaszkodott ahhoz is, hogy a nukleáris fegyverzet ellenőrzése központi szerepet kapjon, annak ellenére, hogy Peking korábban többször elzárkózott a Washingtonnal és Moszkvával folytatott tárgyalásoktól, mivel utóbbi kettő jóval nagyobb arzenállal rendelkezik. „Nem könnyű dolog feladni őket” – jegyezte meg az amerikai elnök a találkozó elején. Trump és Hszi úgy ült tárgyalóasztalhoz a kereskedelmi fegyverszünet e havi meghosszabbítása után, hogy közben növekszik a feszültség az Nvidia chipek Délkelet-Ázsián keresztül Kínába történő eltereléséről szóló hírek miatt, amelyek komoly kérdéseket vetnek fel az amerikai exportkorlátozások hatékonyságával kapcsolatban – írta meg a Reuters.







