Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy megnyitja a kibővített kutatások előtt a második világháborúban Volhíniában elkövetett mészárlásokkal kapcsolatos iratokat tartalmazó állami levéltárat, és kiterjeszti az exhumálási engedélyeket.
A Telegram üzenetküldő alkalmazásban és az X közösségi oldalon közzétett nyilatkozatra egy magas szintű kormánytalálkozó után került sor, amelynek témája Kijev Varsóhoz fűződő diplomáciai és történelemszemléleti stratégiája volt.
A két szomszédos ország közötti történelmi sérelmek orvoslására tett lépésként Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna feloldja a háború korabeli, illetve a szovjet időszakból származó titkosításokat.
Az államfő az X-en angol nyelven bejelentette azt is, hogy megnyitják az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) és az ukrajnai külföldi felderítésnek a tragikus 20. századi volhíniai eseményekre vonatkozó valamennyi archívumát.
Zelenszkij ígéretet tett a kutatást régóta akadályozó bürokratikus akadályok feloldására.
Az ukrán államfő jelezte, hogy lényegesen növelik a kutatási és exhumálási engedélyek számát, és a lengyel féllel közösen biztosítják a munka nagyobb kapacitását.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök péntek este üdvözölte a bejelentést. Úgy fogalmazott, hogy „megelégedéssel és reménnyel” fogadta Zelenszkij szavait és döntéseit.
„Az államaink közötti kapcsolatoknak a kölcsönös tiszteleten és az igazságon kell alapulniuk” – írta az X-en.
„Készek vagyunk a komoly és baráti párbeszédre mind a ma bennünket egyesítő, mind a megosztó kérdésekről” – tette hozzá Tusk.
A második világháború idején az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és a vele szövetséges Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) egységei lengyelek ezreit gyilkolták meg az egykori lengyelországi, ma Északnyugat-Ukrajnában található Volhínia (ukránul Voliny) és Kelet-Galícia csaknem 150 falvában.
Lengyel becslések szerint az 1943 és 1945 közötti mészárlások lengyel, zsidó, továbbá kisebb részben cseh, örmény – sőt, lengyeleket segítő ukrán – áldozatainak száma több mint 100 ezer volt, míg a lengyel megtorlásoknak nagyjából 20 ezer ukrán esett áldozatul. A vérontást a lengyel szejm 2016-ban népirtásnak minősítette, és az áldozatok tiszteletére július 11-ére emléknapot is meghatározott.
Miközben a két ország között megállapodásban rögzített, több évig szünetelő exhumálások újrakezdődtek a mészárlások helyszínein, Varsó és Kijev kapcsolata rendkívül feszültté vált májusban, amikor Zelenszkij bejelentette, hogy az egyik katonai egységet az „UPA hőseiről” nevezik el. Kijev hazaszállította és újratemette Andrij Melniket, az OUN vezetőjét. A két szervezetet a mai Ukrajnában a szovjet Vörös Hadsereg ellen az ukrán függetlenségért harcoló mozgalmakként tartják számon.
Az ukrán államfő bejelentése miatt Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta országa legmagasabb kitüntetését, a Fehér Sas-rendet Zelenszkijtől, aki azt azonnal visszaküldte postán.
Zelenszkij lépéseit Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter és a lengyel külügyi tárca is bírálta.
