A Boszporusz azért fontos, mert összeköti a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel, így Európa és Ázsia között is természetes határt alkot.
Már az ókor óta kiemelkedő jelentőségű kereskedelmi és katonai útvonal. Az ókori görögök és később a rómaiak is felismerték stratégiai értékét. A középkorban Konstantinápoly a Boszporusz partján fekvő városként a világ egyik legfontosabb kereskedelmi központja lett. 1453-ban az Oszmán Birodalom elfoglalta a várost, és hosszú időre ellenőrzése alá vonta a szorost. A Boszporusz ma is a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala. Jelentős szerepet játszik az olaj, a földgáz és más áruk szállításában. Katonai és politikai szempontból is fontos, mert a Fekete-tenger térségét köti össze a Földközi-tengerrel. Ezért a Boszporusz több mint kétezer éve meghatározó szerepet tölt be a kereskedelemben, a közlekedésben és a nemzetközi politikában.
A Boszporuszon évente körülbelül 40–45 ezer hajó halad át, ami a világ egyik legforgalmasabb tengeri szorosává teszi. Naponta átlagosan 110–120 hajó közlekedik rajta. A szoroson nagy mennyiségű kőolaj, földgáz, gabona, szén és egyéb áruk jut el a világpiacra. Leginkább a Fekete-tenger partján fekvő országok használják, például Oroszország, Ukrajna, Románia, Bulgária és Grúzia. A szoros különösen fontos Törökország számára, mivel az ország ellenőrzi a hajóforgalmat. A Boszporuszon áthaladó áruk a Földközi-tengeren keresztül Európa, Afrika és Ázsia számos kikötőjébe jutnak el. A forgalom biztonságos irányítása nagy kihívás, mert a szoros keskeny, kanyargós és Isztambul sűrűn lakott területén halad át. Emiatt a Boszporusz nemcsak gazdasági, hanem stratégiai és geopolitikai szempontból is az egyik legfontosabb tengeri útvonala a világnak.
A Boszporusz elméletileg kerülhet feszült helyzetbe, de teljes lezárása sokkal kevésbé valószínű, mint a Hormuzi-szoros esetében. A szorost Törökország ellenőrzi, de a hajózás szabályait nagyrészt a Montreux-i egyezmény határozza meg. Ez biztosítja a polgári hajók áthaladását békeidőben, ezért Törökország nem zárhatja le önkényesen a kereskedelmi forgalmat. Háborús helyzetben vagy ha Törökország közvetlenül veszélyben van, az egyezmény lehetőséget ad bizonyos korlátozásokra, főként a hadihajók esetében. Jelenleg egy teljes lezárás esélye alacsony, mert az súlyos gazdasági és politikai következményekkel járna Törökországra és sok más országra is. Az azonban előfordulhat, hogy balesetek, rossz időjárás vagy biztonsági okok miatt a forgalmat átmenetileg korlátozzák vagy rövid időre felfüggesztik.
Háborús helyzetben Törökország jogai attól függnek, hogy milyen szerepet játszik a konfliktusban a Montreux-i egyezmény szerint.
Ha Törökország semleges, akkor a kereskedelmi hajók áthaladását általában biztosítania kell, de a hadihajók áthaladását korlátozhatja.
Ha Törökország hadviselő fél, akkor saját biztonsága érdekében szigorúan szabályozhatja vagy akár meg is tilthatja a hadihajók áthaladását a Boszporuszon.
Ha úgy ítéli meg, hogy közvetlen háborús veszély fenyegeti, akkor akkor is különleges intézkedéseket vezethet be, még akkor is, ha hivatalosan nem lépett be a háborúba.
A kereskedelmi hajók teljes kizárása még ilyenkor sem automatikus, mert annak komoly nemzetközi és gazdasági következményei lennének. Ezért a Boszporusz teljes lezárása rendkívül ritka és csak kivételes körülmények között lenne elképzelhető.
