Nagy-Britannia hétfőn szankciókat vezetett be két orosz kutatóintézet és magas rangú alkalmazott ellen, akik állításuk szerint kapcsolatban állnak Moszkva vegyifegyver-programjával, és részt vesznek Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista megmérgezéséhez használt toxinok fejlesztésében.
A szankciók, amelyeket Nagy-Britannia az orosz vegyi fegyverek használatának leleplezésére és elrettentésére szolgáló eszközként tüntetett fel, a török fővárosban, Ankarában tartandó NATO-csúcstalálkozó előtt és az Európai Unió hasonló lépését követően történtek - írja a Reuters.
2020-ban Navalnij súlyosan megbetegedett egy szibériai repülőgépen, és a nyugati laboratóriumok arra a következtetésre jutottak, hogy Novicsok idegméreggel mérgezték meg, amely a szovjet korszakban kifejlesztett katonai minőségű idegméregek egyik osztálya. 2024-ben Navalnij meghalt, miután megmérgezték epibatidinnel, egy mérges nyílvesszőbékákból származó toxinnal – közölte Nagy-Britannia és más európai szövetségesei. Oroszország tagadta a vádakat, miszerint ő állna a haláleset mögött.
A brit kormány hétfőn azt közölte, hogy a szankciók hatálya alá tartozók részt vettek a Novicsok-vegyület és az Epibatidin kifejlesztésében.
A londoni orosz nagykövetség nem reagált azonnal a Reuters új szankciókkal kapcsolatos megkeresésére.
Yvette Cooper külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország „ismételt vegyi fegyverhasználata” a nemzetközi jog megsértése és a globális biztonságra leselkedő veszély.
„A Novicsok idegméregek salisburyi használatától kezdve a szibériai Epibatidinon át Dawn Sturgess és Alekszej Navalnij megmérgezéig Oroszország továbbra is barbár eszközöket használ, hogy halált és szenvedést okozzon ártatlan civileknek, többek között Ukrajnában is” – tette hozzá. Novicsokot használták Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya, Julija 2018-as salisburyi megmérgezésében is – egy támadást túléltek, de egy civil, Sturgess halálához vezetett, aki később egy eldobott, az anyagot tartalmazó tartályba került.
Egy brit közvélemény-kutatás tavaly arra a következtetésre jutott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el a GRU hírszerző ügynökeinek Szkripal elleni támadását.
Oroszország mindig is tagadta, hogy bármilyen köze lenne ehhez az incidenshez, és a vádakat oroszellenes propagandának minősítette.
