Az utóbbi években egyre instabilabbá válik az egykori világhatalom, Nagy-Britannia, ahol a Brexit-népszavazás óta eltelt hét év során már öt miniszterelnök bukott meg. Somkuti Bálint külpolitikai szakértő, egyetemi tanár úgy látja, hogy a gazdasági elit és a társadalmi elvárások különbözősége okozza a politikai bizonytalanságot, amit a nagyhatalmak tovább erősítenek.
Jól láthatón a Brexit nem megnyugvást hozott Nagy-Britanniában, hanem egyre nagyobb lett a feszültség az országban, amelyet hűen tükröz, hogy miközben 1979 és 2016 között, 37 év során öt miniszterelnök váltotta egymást, az azóta eltelt 11 esztendő alatt hamarosan a hatodik kormányfőt iktatják be.
„A Brexit már ennek a társadalmi megosztottságnak a szimboluma lett. Nagy-Britanniában egyértelműen látszik, hogy a globalista, de nyugodtan nevezhetjük liberális gondolkodásnak is, igen komoly támogatottsággal rendelkezik, ugyanakkor a kontinentális konzervatív gondolkodás alapjai is ide nyúlnak vissza, amely mögött még mindig jelentős erők állnak. Egy mélységesen megosztott társadalmat látunk" – foglalta össze tömören a háttérokokat Somkuti Bálint.
Az elemző szerint a kulcsprobléma, hogy mindkét irányzatot jelentősen befolyásolja a londoni city, egy gazdasági elit, amely meghatározó hatással van a mindenkori miniszterelnök személyére.
„Nyugaton a gazdaság irányítja a politikát, miközben keleten a politika a gazdaságot. Ebből a megközelítésből kiindulva jól látszik, hogy a gazdasági körök által meghatározott politikai szereplők egyértelműen nem felelnek meg a brit lakosságnak, és ennek eredménye, hogy ilyen gyakorisággal váltják egymást a miniszterelnökök."
A folyamatok persze nem választhatók el Nagy-Britannia befolyásától, mert igaz ugyan, hogy az ország a II. világháború óta már nem tekinthető a világ vezető hatalmának, viszont gazdasági és politikai ereje még mindig jelentős.
„Az amerikai döntéshozó köröket az Európai Unió megerősödése kezdetektől fogva zavarta. Ennek jellegzetes esete volt, amikor Soros György, nyilván nem a saját kezdeményezésére, a 90-es évek elején megtámadta a brit fontot, amellyel rengeteg pénzt keresett, de sokkal fontosabb volt az a hatása, hogy ezzel megakadályozta, hogy a formálódó európai valutauniónak részese lehessen Nagy-Britannia. Ennek a keretébe illeszkedik, hogy végül a Brexittel Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból, mert az amerikai, kínai, orosz érdekek számára egy erős európai összefogás – brit, német, francia részvétellel – semmiképpen nem volt kívánatos" – zárta a gondolatsort Somkuti Bálint.
Ebben a helyzetben viszont a következő miniszterelnökre, Andy Burnhamre sem vár könnyű feladat, hiszen aligha szakíthat a gazdasági elittel, miközben meg kellene felelnie a társadalmi elvárásoknak.
