A magyar fiatalok kevesebb időt töltenek képernyő előtt az európai átlagnál

A brüsszeli testület mindenekelőtt közölte: az európai fiatalok átlagosan 4,5 órát töltenek online egy tanítási napon, és napi 6,1 órát hétvégén.

Azok, akik 10 éves koruk előtt kezdték használni a közösségi médiát, napi 7,5 órát töltenek képernyő előtt hétvégén, szemben azokkal, akik 14 éves koruk után kezdték el használni. Esetükben a képernyőhasználat ideje hétvégén átlagosan 5,7 óra.

A szerdán közzétett Eurobarométer-felmérés adatai azt mutatják, hogy a 13-18 éves serdülők több mint 40 százaléka gondolja úgy, hogy "túl sok időt" tölt a képernyő előtt. A serdülők közel egyharmada stresszesnek, szomorúnak vagy társadalmilag kirekesztettnek érzi magát a közösségi média miatt. A megkérdezett serdülők 45 százaléka ismerte el, hogy hajlamos másokhoz hasonlítani magát a közösségi média használata során, és negyedük találkozott már "problémás" online tartalommal, beleértve a gyűlöletbeszédet is (25 százalék).

A serdülők 48 százaléka számolt be arról, hogy a közösségi média pozitív hatással van mentális jólétére. Fő motivációjuk a szórakozás (57 százalék), a barátokkal vagy családdal való kapcsolattartás (53 százalék) és a tanulás lehetősége (65 százalék).

A megkérdezett szülők 92 százaléka tartja kiemelt politikai prioritásnak a gyermekek és fiatalok online védelmének megerősítését. Európában a szülők szerint gyermekük túl sok időt (39 százalék) tölt a közösségi média felületein, a megkérdezett magyar szülők körében ez az arány 29 százalék.

Az európai szülők 32 százaléka, köztük a magyar szülők 24 százaléka fejezte ki aggodalmát annak kockázata miatt, hogy gyermeke káros vagy nem megfelelő tartalomnak van kitéve az online felületeken. Európában átlagosan 19 százalék, Magyarországon 8 százalék azon szülők aránya, akik szerint a képernyőhasználat negatív hatással van a gyermekük alvására, továbbá uniós átlagban 20 százalék, Magyarországon 12 százalék szerint a képernyőhasználat negatív hatással van a gyermekek iskolai teljesítményére.

Az európai szülők 31 százaléka, köztük a magyar szülők 23 százaléka aggódik amiatt, hogy gyermekével idegenek lépnek kapcsolatba a közösségi média felületein.

Az európai szülők 4 százaléka, köztük a magyar szülők 3 százaléka szerint pozitív, 41, illetve 35 százalékuk szerint inkább negatív hatással van gyermekük életére a képernyőhasználat. A gyermekek mentális jólétére, hangulatára, stresszszintjére vagy önbecsülésére az európai, köztük a magyar szülők egyaránt 5 százaléka szerint pozitív hatással van a közösségimédia-használat, míg 29, illetve 18 százalékuk szerint inkább rossz hatással van.

A felmérés szerint a magyar szülők 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt három hónapban gyermeke hamis vagy félrevezető online tartalmakkal találkozott. 27 százalékuk szerint gyűlöletbeszéddel, 26 százalékuk szerint szerencsejáték népszerűsítésével, 24 százalékuk szerint nehezen felismerhető, mesterséges intelligencia által generált tartalommal, 24 százalékuk szerint pedig alkohol vagy egészségtelen élelmiszerek reklámjával találkozott gyermeke az online felületeken. A magyar szülők 30 százaléka korlátozza gyermeke online médiahasználatát, 32 százaléka bátorítja gyermekét, hogy tartson szünetet a közösségimédia-jelenlét tekintetében, 24 százaléka jelentett már hamis, vagy káros tartalmakat, illetve ilyen tartalmakat közvetítő szolgáltatókat. A magyar szülők 18 százaléka számolt be arról, hogy eltiltotta gyermekét a közösségi média használatától, vagy törölte le gyermeke elektronikus eszközéről az ilyen szolgáltatásokat - derült ki az Európai Bizottság felméréséből.