Alig néhány héttel a téli hidegek beállta előtt Moszkva ismét tömeges rakéta- és dróntámadásokat indított az ukrán áram- és távfűtési rendszerek ellen. A szeptember 30-i, tizenegy régiót érintő csapáshullám azonnali kimaradásokat és halálos áldozatokat követelt, miközben az ország energiahálózata még a korábbi évek gigantikus pusztításából sem heverte ki magát.
Szeptember 30-án hajnalban Oroszország ismét masszív légicsapás-sorozatot indított Ukrajna ellen, kifejezetten az energetikai létesítményeket célozva. Szerhij Koreckij miniszterelnök bejelentése szerint ez volt az első ilyen nagyságrendű, kombinált támadás az előző fűtési szezon vége óta. A drónok és rakéták Kijev mellett tizenegy régióban csapódtak be, nemcsak erőműveket, hanem lakóépületeket és vasúti infrastruktúrát is eltalálva. A támadások országszerte legalább öt halálos áldozatot – köztük egy gyermeket – és tizennégy sebesültet követeltek. A fővárosban a Kijivteploenerho közműcég egyik sofőrje vesztette életét, amikor a Szolomjanszkij kerületben találat ért egy raktárépületet.
A friss csapások során komolyan megsérült a kijevi területen működő Tripilszka hőerőmű generátorberendezése is. Szerhij Isacsenko, az állami tulajdonú Centrenergo vezetője jelezte, hogy a szakemberek azonnal megkezdik a helyreállítást, amint a biztonsági körülmények ezt lehetővé teszik, a pontos károk felmérése azonban még zajlik. A vállalat szerint az orosz stratégia egyértelmű célja, hogy a fűtési szezon előtt megfossza a lakosságot az áramtól és a melegtől.
Halmozott károk és fenyegető deficit
A mostani támadások egy olyan elektromos hálózatot értek, amely már eddig is drámai veszteségeket szenvedett el. Egy korábbi összesítés szerint az orosz csapások következtében az ukrán hőerőművek 73 százaléka és 20 vízenergia-termelő egység vált működésképtelenné, ami országszerte súlyos áramhiányt és 12 órás vagy annál is hosszabb gördülő áramszüneteket eredményezett.
A tartós áramkimaradások katasztrofális láncreakciót indíthatnak el a téli hónapokban. A vízművek működése és a távfűtés egyaránt elektromos szivattyúkra utalt. Kijev hárommillió lakosának közel 95 százaléka függ a központi távfűtéstől, amely áram hiányában teljesen megbénul, a fagypont alatti hőmérsékletben pedig a magasépítésű házakban lévő, víz nélkül maradt csövek szétfagyhatnak, súlyos szerkezeti károkat okozva a lakóépületekben.
Válaszcsapások lehetősége
Volodimir Zelenszkij elnök a folyamatos támadásokra reagálva egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: amennyiben Moszkva továbbra is a civil ellátást biztosító hálózatokat pusztítja, Kijevnek nem marad más választása, mint hogy megtorló csapásokat mérjen oroszországi energetikai létesítményekre. A 2026–2027-es téli időszak így nemcsak humanitárius szempontból, hanem a regionális energiabiztonság és az aszimmetrikus hadviselés fokozódása terén is a legnehezebb hónapokat hozhatja a teljes körű invázió kezdete óta.
